Forrófalva

falu Romániában, Bákó megyében

Forrófalva (románul: Faraoani) csángó magyar település Romániában, Bákó megyében.

Forrófalva (Faraoani)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régió Moldva
Fejlesztési régióÉszakkelet-romániai fejlesztési régió
MegyeBákó
Rang községközpont
Polgármester Cristina Ciuraru-Pal (PSD, 2016 óta)
Irányítószám 607170
SIRUTA-kód 22479
Népesség
Népesség5200 fő (2021. dec. 1.)
Község népessége3932 (2011)[1]
Népsűrűség99,29 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság208 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 25′ 56″, k. h. 26° 53′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 56″, k. h. 26° 53′ 47″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A Szeret bal partján, Bákótól délre fekvő település. A Moldvai hátság egyik központi települése, dombságok veszik körül.

Flóra, fauna szerkesztés

A környékre a bükkerdők jellemzőek. Ezekben számos madárfaj mellett nagyszámú róka, farkas, borz, mezei nyúl populáció is található.

Nevének eredete szerkesztés

Nevét Nagy István (Ștefan cel Mare) és a török háborúk idejében élt Forró nevű katona után kapta, ő népesítette be a falut. A lányát a hagyomány szerint a vajda vette nőül.

Más adatok szerint pedig 1420 körül a husziták alapították.

Története szerkesztés

A település már nagyon régóta lakott volt. A 15. században huszita magyarok telepedtek le itt, akik a magyarországi üldözések elől menekültek ide. Nevét 1474-ben említették először Nagy István vajda oklevelében, Forrofalva néven.

1606-ban Forojano, 1641-ben Forwan, 1683-ban Forouan, 1807-ben Faraoani, 1902-ben pedig Forou-Falva néven írták.

Forrófalva lakossága a középkor óta többször kényszerült menekülésre, így 1692-ben is, azonban 1750 után újratelepült.

1761-re Moldva legnagyobb katolikus csángó magyar faluja volt. Lakói szabadparasztok (rezesek) voltak.

A falu híres volt mesterembereiről; bognárjait, kádárjait már a 18. században is említették. Gazdag határában szőlő, gyümölcs és gabonatermesztés folyt.

A lakosság fő jövedelemforrása a zöldség- és szőlőtermesztés.

Demográfia szerkesztés

  • Az 1898-ban végzett népszámlálás adatai szerint 1508 többségében római katolikus lakosa volt, melyből 1443 magyar volt.
  • Habár a lakosság többsége most is magyar anyanyelvű, 2002-ben mindössze 4 fő vallotta magát magyarnak, 41 csángónak.
  • 2011-ben a község 3840 lakosából 102 fő (2,66%) vallotta magát magyar anyanyelvűnek.[3]

Nevezetességek szerkesztés

Itt születtek, itt éltek szerkesztés

  • Petrás Ince János (Forrófalva, 1813Klézse, 1886. szeptember 6.) lelkész, újságíró, folklorista, nyelvész, balladagyűjtő, a moldvai magyar népköltészet első kutatója itt született.
  • Pater Dominicus Migliorati - olasz Filottrano-i születésű pap itt élt Forrófalván. 1860-ban került a moldvai Forrófalvára, egy azon kevés olasz származású papok közül, aki megtanulva a magyar nyelvet segítette a moldvai magyar közösségek munkáját.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
  2. http://www.recensamantromania.ro/rezultate-2/
  3. RECENSĂMÂNTUL POPULAŢIEI ŞI AL LOCUINŢELOR 2011 Archiválva 2013. május 11-i dátummal a Wayback Machine-ben – a 2011-es romániai népszámlálás településekre lebontott anyanyelvi adatai.

Források szerkesztés