Petrőczy család

A petrőczi és kaszavári Petrőczy család tagjai az 1600-as évek második felében és az 1700-as évek elején a magyarországi történések ismert szereplői voltak: Mind idősebb Petrőczy István (aki bárói címet kapott), mind ifjabb Petrőczy István, aktív részesei voltak a kuruc mozgalmaknak. Petrőczy Kata Szidónia az első – ismert – magyar költőnő volt.

Az evangélikussá lett felvidéki család birtokának központja Trencsén vármegyében Kaszavára volt (Kaszaváralja, Szlovákia). Ezt a birtokot I. Ferdinánd király a mohácsi vész után Petrőczy Pálnak adományozta, aki Anna királyné (I. Ferdinánd felesége) tárnokmestere volt. Van olyan feltételezés, hogy a család a Délvidékről származott. Itt, a török hódítás előtt, Bács vármegyében, valóban létezett egy Petrőc (Petrőcz?) nevű település, amely azonban nem azonos a mai, Vajdaságban lévő, Petrőc helységgel.

A családfa

A1. Petrőczy N, h: N. N.
- B1. Péter (*? - †?), h: N. N.
  - C1. I. Pál (*? - †), h: Gyulai Katalin (*?- †?)
    - D1. I. Miklós (*? - †1590?), h: Zay Borbála („Bora”) (*?- †?)
      - E1. III. Pál (*1571 - †1639), h: Osztrosith Judit (*? - †)
      - E2. Zsuzsanna (*1571 után - †1639 előtt)
      - E3. Márton (*1571 után - †1639 előtt)
      - E4. György (*1571 után - †1639 előtt)
      - E5. I. Imre (*1571 után - †1639 előtt)
      - E6. Lőrinc (*1571 után - †1639 előtt)
      - E7. II. Miklós (*1571 után - †1639 előtt), h: Mérey Zsófia (*?- †1661)
        F1. Ilona (*? - †?), h: Forgách János (*? - †?)
        
        F2. II. István (*1623? ; 1633? - †1678?), idősebb Petrőczy István báró, a bujdosó kurucok 1672. évi támadásának egyik vezére; h: Thököly Erzsébet („Erzse”) (*? - †1662)
        G1. III. Miklós (*1650-es évek legeleje - †1680)
        
        G2. III. István (*1654 - †1712), ifjabb Petrőczy István báró, költő, Thököly Imre hadvezére, II. Rákóczi Ferenc tábornoka;^[1] h: Révay Erzsébet (*1660? - †1732), költőnő
        H1. II. Katalin (*1683 - †1684?)
        
        H2. III. Imre (*1685 - †1685)
        
        H3. Erzsébet (*1705 - †1771), a család utolsó sarja; h: Christian (Keresztély) Calisch (*? - †1750), Erzsébet édesanyja, Révay Erzsébet, második férjének, Philip Heinrich Calischnak a fia
        
        G3. II. Imre („Imre János”?) (*1657 - †1678 előtt)
        
        G4. Kata Szidónia (*1658? ; 1659? - †1708), Petrőczy Kata Szidónia, az első ismert magyar költőnő; h: Pekry Lőrinc (*? - †1709)
      - E8. Dániel (*1583 - †1639 után)
    - D2. I. István (*? - †?)
    - D3. II. Pál (*? - †?)
    - D4. János (*? - †?)
    - D5. I. Katalin (*? - †?), h: Jakusith Ferenc (*? - †)
    - D6. Anna (*? - †?)

Jelölések

* = születés
† = elhalálozás
h: = házasság
N = ismeretlen nevű, illetve keresztnevű

Források

Fukári Valéria: Felső-Magyarországi főúri családok. A Zayak és rokonaik. 16-19. század. Kalligram, Pozsony, 2008.^[2]
Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868. ^[3]
Thaly Kálmán: Az első magyar költőnő, báró Petrőczy Kata Szidónia gróf Pekry Lőrincné élete és versei. Budapest, 1885.
Antalffy Endre: Petrőczy Kata Szidónia élete és munkái. Budapest, 1904.
Kovács Sándor: II. Petrőczy István és Révay Erzsébet levelei 1690–1699. Budapest, 1916. (Magyar Prot. Történelmi Emlékek, I.)
S. Sárdi Margit: Petrőczy Kata Szidónia költészete. Budapest, 1976.
Bethlen János: Erdély története 1629–1673. Budapest, 1993
Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 2000. ISBN 963-05-7747-X
Családfa^[4]

Megjegyzések

↑ A névazonosság miatt egyes művekben ifjabb Petrőczy Istvánból és apjából, idősebb Petrőczy Istvánból - tévesen - egy, nagyon idős kort megért személyt alkottak a szerzők!
↑ Ez a mű tartalmazza, a legújabb kutatások alapján, a jelenlegi legpontosabb adatokat a Petrőczy-családról.
↑ Fukári Valéria művének adatai jelentősen „felülírják” Nagy Iván könyvének adatait, ezért e műből csak Fukári Valéria könyvében közöltekkel nem ellentétes adatok tekinthetőek megbízhatóaknak. A családfa azonban lehet, hogy így sem teljes, ugyanis Fukári Valéria utal a könyvében arra, az adott korban volt, hogy csak az „atyafiakat”, azaz, csak a fiúk születését jegyezték fel, a lányokét, különösen, ha kisgyermekként meghaltak, már nem örökítették meg.
↑ E web lap adataival ellentétben, Fukári Valéria nem említi a könyvében azt, hogy idősebb Petrőczy Istvánnak Thököly Erzsébet a második felesége lett volna.

Kapcsolódó szócikkek

A késmárki Thököly család

[1] A névazonosság miatt egyes művekben ifjabb Petrőczy Istvánból és apjából, idősebb Petrőczy Istvánból - tévesen - egy, nagyon idős kort megért személyt alkottak a szerzők!

[2] Ez a mű tartalmazza, a legújabb kutatások alapján, a jelenlegi legpontosabb adatokat a Petrőczy-családról.

[3] Fukári Valéria művének adatai jelentősen „felülírják” Nagy Iván könyvének adatait, ezért e műből csak Fukári Valéria könyvében közöltekkel nem ellentétes adatok tekinthetőek megbízhatóaknak. A családfa azonban lehet, hogy így sem teljes, ugyanis Fukári Valéria utal a könyvében arra, az adott korban volt, hogy csak az „atyafiakat”, azaz, csak a fiúk születését jegyezték fel, a lányokét, különösen, ha kisgyermekként meghaltak, már nem örökítették meg.

[4] E web lap adataival ellentétben, Fukári Valéria nem említi a könyvében azt, hogy idősebb Petrőczy Istvánnak Thököly Erzsébet a második felesége lett volna.

[1]

[2]

[3]

[4]