Kaszaváralja
Kaszaváralja (szlovákul Košecké Podhradie) község Szlovákiában a Trencséni kerület Illavai járásában.
| Kaszaváralja (Košecké Podhradie) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Illavai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1312 |
| Polgármester | Rastislav Čepák |
| Irányítószám | 018 31 |
| Körzethívószám | 042 |
| Forgalmi rendszám | IL |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1047 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 28 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 379 m |
| Terület | 36,91 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kaszaváralja
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 58′ 24″, k. h. 18° 18′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 58′ 24″, k. h. 18° 18′ 25″ | |
| Kaszaváralja weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kaszaváralja témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
FekvéseSzerkesztés
Illavától 7 km-re keletre délkeletre fekszik. A község három részből áll. A Várhegy alatt fekvő Kaszakisváralja és Kaszanagyváralja, valamint az 5 km-re délkeletre fekvő Tóthalom falurészből.
TörténeteSzerkesztés
Területe már az i. e. 1. században lakott volt, ebből a korból számos cserépmaradvány, a puhói kultúra emléke származik. A korai bronzkorból a hallstatti kultúra idejéből bronztű és bronzszekerce került itt elő.
A falut 1397-ben „Utraque Waralya”, Kopec nevű részét „Kopech” alakban említik először. Története szorosan kötődik a felette emelkedő Kasza vára történetéhez. A várat a 13. század közepén Zsámboki Smaragdus ispán apja Ajnárd építtethette. 1312-től említik, ekkor már Csák Mátéé volt, 1321-ig Csák Máté birtoka, majd a 15. században Stíbor vajdáé.
Utolsó tulajdonosa Petrőczy István, akitől 1672-ben Heister tábornagy elfoglalta, majd leromboltatta, azóta pusztul. A települést 1496-ban „Nagh Podradye” és „Kys Podradye” alakban említi oklevél. 1786-ban „Koscha-Podhragy”, a 19. században „Kaszakispohrágy” és „Kaszanagypohrágy” alakban szerepel az írott dokumentumokban.
Kaszanagyváralja 1496-tól bukkan fel külön a forrásokban, mint Kasza várának tartozéka. 1598-ban Kiskaszaváraljával együtt 47 háza volt. 1787-ben 77 házában 87 családban 466 lakos élt. 1828-ban 113 háza és 800 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, vászonszövéssel, teknővájással foglalkoztak. Gőzfűrész is működött egykor a településen.
Fényes Elek szerint „Nagy-Podhrágy, tót falu, Trencsén vmegyében, Kossa fil., 698 kath., 3 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Trencsén.”[2]
Kaszakisváralja is 1496-ban tűnik fel külön. Kezdetben a lengyel származású Stíbor család birtoka volt, majd a 16. századtól a Petrőczyeké, később az Illésházyaké volt. A 18. századg elején Heister tábornok lerombolta. A területén álló vár miatt a kaszai uradalom központja volt, melyhez 22 település tartozott. 1784-ben 67 háza, 81 családja és 397 lakosa volt. 1828-ban 45 házában 321 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek szerint „Kis-Podhrágy, tót f., Trencsén vgyében, Kossa fil. Lakja 552 kath. Határában láthatni a régi Petrócz várnak düledékeit. F. u. többen. Ut. post. Trencsén.”[2]
Vályi András szerint „KOPECZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kaszához közel, és annak filiája, határja soványas, vagyonnyai teljesek.”[3]
Fényes Elek szerint „Kopecz, Trencsén m. tót falu, Nyitra vmegye szélén a hegyek közt. Lakja 264 kath., 7 zsidó. Fenyves erdeje, s jó legelője van. F. u. többen. Ut. p. Trencsén.”[2]
A trianoni békeszerződésig mindkét község Trencsén vármegye Illavai járásához tartozott.
Kaszakisváralját és Kopect 1968-ban egyesítették, majd 1975-ben Kaszanagyváraljához csatolták.
NépességeSzerkesztés
1910-ben Kaszanagyváraljának 501, túlnyomórészt szlovák lakosa volt, Kaszakisváraljának 411, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 1073 lakosából 1065 szlovák volt.[4]
2011-ben 1045 lakosából 960 szlovák volt.
Híres személyekSzerkesztés
- Itt születhetett Petrőczy Kata Szidónia a magyar barokk első ismert költőnője, a kegyességi próza alkotója, a pietizmus hazai képviselője.
NevezetességeiSzerkesztés
- A falu mellett, hegytetőn állnak Kasza (Košatec) várának csekély maradványai.
- Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1926-ban épült.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ a b c Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 10.)
További információkSzerkesztés
- Hivatalos oldal[halott link]
- Községinfó
- Kaszaváralja Szlovákia térképén
- Kasza vára (szlovák nyelvű képes leírás)
- Hrady.sk Archiválva 2007. október 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kasza vára
- E-obce.sk
