Kaszaváralja

község Szlovákiában

Kaszaváralja (szlovákul Košecké Podhradie) község Szlovákiában a Trencséni kerület Illavai járásában.

Kaszaváralja
(Košecké Podhradie)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásIllavai
Rang község
Első írásos említés 1312
Polgármester Rastislav Čepák
Irányítószám 018 31
Körzethívószám 042
Forgalmi rendszám IL
Népesség
Teljes népesség1047 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség28 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság379 m
Terület36,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kaszaváralja (Szlovákia)
Kaszaváralja
Kaszaváralja
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 58′ 24″, k. h. 18° 18′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 58′ 24″, k. h. 18° 18′ 25″
Kaszaváralja
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaszaváralja
témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Illavától 7 km-re keletre délkeletre fekszik. A község három részből áll. A Várhegy alatt fekvő Kaszakisváralja és Kaszanagyváralja, valamint az 5 km-re délkeletre fekvő Tóthalom falurészből.

TörténeteSzerkesztés

Területe már az i. e. 1. században lakott volt, ebből a korból számos cserépmaradvány, a puhói kultúra emléke származik. A korai bronzkorból a hallstatti kultúra idejéből bronztű és bronzszekerce került itt elő.

A falut 1397-ben „Utraque Waralya”, Kopec nevű részét „Kopech” alakban említik először. Története szorosan kötődik a felette emelkedő Kasza vára történetéhez. A várat a 13. század közepén Zsámboki Smaragdus ispán apja Ajnárd építtethette. 1312-től említik, ekkor már Csák Mátéé volt, 1321-ig Csák Máté birtoka, majd a 15. században Stíbor vajdáé.

Utolsó tulajdonosa Petrőczy István, akitől 1672-ben Heister tábornagy elfoglalta, majd leromboltatta, azóta pusztul. A települést 1496-ban „Nagh Podradye” és „Kys Podradye” alakban említi oklevél. 1786-ban „Koscha-Podhragy”, a 19. században „Kaszakispohrágy” és „Kaszanagypohrágy” alakban szerepel az írott dokumentumokban.

Kaszanagyváralja 1496-tól bukkan fel külön a forrásokban, mint Kasza várának tartozéka. 1598-ban Kiskaszaváraljával együtt 47 háza volt. 1787-ben 77 házában 87 családban 466 lakos élt. 1828-ban 113 háza és 800 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, vászonszövéssel, teknővájással foglalkoztak. Gőzfűrész is működött egykor a településen.

Fényes Elek szerint „Nagy-Podhrágy, tót falu, Trencsén vmegyében, Kossa fil., 698 kath., 3 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Trencsén.”[2]

Kaszakisváralja is 1496-ban tűnik fel külön. Kezdetben a lengyel származású Stíbor család birtoka volt, majd a 16. századtól a Petrőczyeké, később az Illésházyaké volt. A 18. századg elején Heister tábornok lerombolta. A területén álló vár miatt a kaszai uradalom központja volt, melyhez 22 település tartozott. 1784-ben 67 háza, 81 családja és 397 lakosa volt. 1828-ban 45 házában 321 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek szerint „Kis-Podhrágy, tót f., Trencsén vgyében, Kossa fil. Lakja 552 kath. Határában láthatni a régi Petrócz várnak düledékeit. F. u. többen. Ut. post. Trencsén.”[2]

Vályi András szerint „KOPECZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kaszához közel, és annak filiája, határja soványas, vagyonnyai teljesek.”[3]

Fényes Elek szerint „Kopecz, Trencsén m. tót falu, Nyitra vmegye szélén a hegyek közt. Lakja 264 kath., 7 zsidó. Fenyves erdeje, s jó legelője van. F. u. többen. Ut. p. Trencsén.”[2]

A trianoni békeszerződésig mindkét község Trencsén vármegye Illavai járásához tartozott.

Kaszakisváralját és Kopect 1968-ban egyesítették, majd 1975-ben Kaszanagyváraljához csatolták.

NépességeSzerkesztés

1910-ben Kaszanagyváraljának 501, túlnyomórészt szlovák lakosa volt, Kaszakisváraljának 411, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1073 lakosából 1065 szlovák volt.[4]

2011-ben 1045 lakosából 960 szlovák volt.

Híres személyekSzerkesztés

  • Itt születhetett Petrőczy Kata Szidónia a magyar barokk első ismert költőnője, a kegyességi próza alkotója, a pietizmus hazai képviselője.

NevezetességeiSzerkesztés

  • A falu mellett, hegytetőn állnak Kasza (Košatec) várának csekély maradványai.
  • Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1926-ban épült.

JegyzetekSzerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. a b c Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Archivált másolat. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 10.)

További információkSzerkesztés