Petz Aladár

a budapesti sebészeti klinika tanára, majd évtizedekig a győri kórház igazgatója

Petz Aladár (Győr, 1888. december 10. – Győr, 1956. február 27.) a budapesti sebészeti klinika tanára, majd évtizedekig a győri kórház igazgatója, egy világszerte elterjedt sebészeti eszköz feltalálója.

Petz Aladár
Petz Aladár kórházigazgató főorvos.jpg
Született 1888. december 10.
Győr
Elhunyt 1956. február 27. (67 évesen)
Győr
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása sebész,
kórházigazgató
feltaláló
A Wikimédia Commons tartalmaz Petz Aladár témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Petz Aladár 1888. december 10.-én született Győrben Felpéczi Petz Lajos orvos, kórházigazgató és Beszedits Róza tanítónő gyermekeként.

A középiskolát a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskolában végezte, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karán folytatta tanulmányait, ahol 1911. november 4-én kapott orvosi diplomát, közben 1910-ben gyakornok Budapesten az I. sz. Kórbonctani intézetben, majd 1911. december 1-től 1913. szeptember 1-ig díjtalan, majd díjas gyakornok lett az I.sz. Belklinikán, ezután 1919 szeptemberéig díjtalan, majd díjas műtősnövendék volt az I.sz. Sebészeti Klinikán.

Közben az I. világháborúban 40 hónapot szolgált; 1917-től parancsnoka a K.u.K. Chirurgische KraftwagenAmbulanz No. 1. Stiftung Erzherzogin Maria Therese motorizált sebészcsoportnak.

1919. szeptember 1. és 1922. július 31. között tanársegéd volt a II. sz. Sebészeti Klinikán.

Munkája során folyamatosan a kórház fejlesztésén és korszerűbbé tételén tevékenykedett.

A II. világháború során számos helyzetben nyilvánult meg emberi helytállása. Az ostrom napjait is a kórház falai között és a pincékben berendezett műtőben töltötte. 1950-ben politikai okokból leváltották igazgatói állásából, a Sebészeti Osztályt azonban haláláig vezette.

Győrben hunyt el, 1956. február 27-én. Nevét 1991-től a Győr-Moson-Sopron megyei kórház viseli.

MunkásságaSzerkesztés

  • 1921-ben a Magyar Sebésztársaság nyolcadik kongresszusán bemutatta a később híressé vált gyomorvarrógépét, melyet 1924-ben világszabadalomként jegyeztek be.
  • 1922. augusztus 1-től a győri Szentháromság Kórház igazgatója és sebész főorvosa lett.
  • Az ő nevéhez fűződik új belosztály, ideg- és elmeosztály, gyermekosztály, bőrgyógyászati osztály.
  • 1929-ben megjelent a Győr Szabad Királyi Város Szentháromság Kórházának Múltja és Jelene című könyve, melyben a város egészségügyének történetét írta le 1749-től 1928-ig.
  • 1933-ban az ún. distractiós készülékkel korszerűsítette a nyílt alkar és lábszártörések kezelését.
  • 1936-ban a Magyar Sebészeti Társaság elnökének választották.

A hasi műtétekről írt tanulmányai külföldön is hírnevet szereztek számára. A Sebészeti Társaság 1921. évi kongresszusán bemutatott találmánya, a Hültl-féle gyomor-bélvarró gép továbbfejlesztésével kialakított eszközt. Az új műszer a gyomorcsonkolással járó veszélyeket jelentős mértékben csökkentette, a műtétek kivitelét gyorsabbá, biztonságosabbá tette. Találmánya az egész világon elterjedt, a német orvosi szaknyelvben nevéből képzett igével jelölik a varróműszerével végzett operálást („durchpetzen”). Más készülékeket is szerkesztett, például a törések kezelésére.

Gyomor bélvarrógépemet, mint klinikai tanársegéd, 1920-ban szerkesztettem. Egyrészt abból az elgondolásból és szükségből kiindulva, hogy a sebésznek súlyosan fertőző tartalmú széles lumeneit kell az emésztőcsatornának megnyitni, melyekből eredő szennyezés a következményes hashártyagyulladás miatt a betegre nézve a legnagyobb fokú életveszélyt jelenti. Másrészt, az ilyen fertőzött tartalmú, széles lumenek kézi úton történő elvarrása sok időt vesz igénybe, ami a műtétet igen meghosszabbítja és ez a körülmény főleg altatott betegnél további komoly veszélyt jelent.
– Dr. Felpéczi Petz Aladár

MűveSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Természet Világa.
  • Győr-Moson-Sopron megyei személyek [gyor-moson-sopron-megyei-szemelyek.pdf]

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés