Phyllium celebicum

rovarfaj

A Phyllium celebicum a rovarok (Insecta) osztályának a botsáskák (Phasmatodea) rendjébe, ezen belül a vándorló levelek (Phylliidae) családjába és a Phylliinae alcsaládjába tartozó faj.

Phyllium celebicum
Phyllium celebicum nimfája
Phyllium celebicum nimfája
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Öregrend: Polyneoptera
Rend: Botsáskák (Phasmatodea)
Alrend: Verophasmatodea
Alrendág: Areolatae
Öregcsalád: Phyllioidea
Család: Vándorló levelek (Phylliidae)
Alcsalád: Phylliinae
Nemzetség: Phylliini
Nem: Phyllium
Illiger, 1798
Faj: P. celebicum
Tudományos név
Phyllium celebicum
Haan, 1842
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Phyllium celebicum témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Phyllium celebicum témájú kategóriát.

Megjelenése szerkesztés

Nagy, lapos testű rovar, lábain lapos nyúlványokat visel, amelyek levélszerű megjelenést kölcsönöznek neki. A nőstények 90-, a hímek 60 mm hosszúak, lábaik kiszélesedő lebenyei kisebbek, mint a P. bioculatumnak. A potroh széles része téglalap alakú. A faj hátsó szárnya jól fejlett.

A Prisopusokkal rokonságban vannak a vándorló levelek, a Phylliumok és nem lehetetlen, hogy hasonló ősformákból is alakultak ki, s így mintegy örökségképpen szerezték sajátságos testformájukat, szárnyaik csökevényes jellegét és feltűnően lapított testüket. A vándorló levelek a szárnyak alkatában árulják el a legnagyobb különbségeket. A hímnek elülső szárnyai egészen csökevényesek, de a hátulsókkal repülni is tud. A nőstény egészen elvesztette repülőképességét, de hátulsó szárnya sajátságosképpen csak csökevényes pikkelyben maradt vissza. Elülső szárnyának csak külső lapja maradt meg, a belső teljesen visszafejlődött. Innen van az, hogy az állat csak összecsukott szárnyaival utánozza a falevelet. A fekete növényi magra emlékeztető petékből kikelő kis utódok egyébként vörös színűek és egyáltalán nem hasonlítanak még a levelekre.

Elterjedése szerkesztés

Eleinte csak Délkelet-Ázsiában és Új-Guineában volt ismeretes.

A vándorló levelek elterjedésében érdekes jelenség, hogy nemcsak Hátsó-Indiában s a szigetvilágon élnek, hanem átterjednek Madagaszkárba és Afrika keleti partvidékeire is. Azt a körülményt sokan bizonyára hídelméletekkel iparkodnának megoldani, de sokkal valószínűbbnek kell tartanunk, hogy ezek a fajok egy közös fejlődési centrumból kiindulva már az ősrégi időkben jutottak el úgy Afrikába, mint Ázsiába. A vándorló levelek között legismertebb a Phyllium siccifolium L. Hazája Nyugat-India. Guillot még 1889-ben a Seychelli-szigetekről négy eleven példányt kapott és azokat mogyorólevéllel táplálta. Azóta többé-kevésbé sikerült ezeket az állatokat fogságban is tartani. A P. pulchrifolium Serv.-t a budapesti állatkertben Cerva Frigyes tartotta hosszú ideig.

Források szerkesztés

  • B rehm: Az állatok világa / 1. alrend: AreolataKILENCEDIK REND: Botsáskák (Phasmodea)TARTALOM2. alrend: Anareolata * mek.oszk.hu

További információk szerkesztés