Főmenü megnyitása

A Pilisi ciszterci apátság alapítása III. Béla magyar király nevéhez köthető, aki nem csak magyarországi, de európai szinten is komoly pártfogója volt a ciszterci rendnek. A mai Pilisszentkeresztre a franciaországi Acey-ból hívott szerzeteseket és építőmestereket, akik az Acey-ben ma is középkori állapotában megcsodálható templommal teljesen megegyezőt építettek az új helyen. Az apátság alapítása 1184. május 17-én történt.

Pilisi ciszterci apátság
Az apátság romjai
Az apátság romjai
teljes név Pilisi ciszterci apátság
További nevei Pilis-pásztói apátság
Rend Ciszterciek
Alapítás ideje 1187. május 17.
Feloszlatás ideje -1802. június 25-én egyesült a Pásztói ciszterci apátsággal,
- 1814. augusztus 19-én egyesült a Zirci apátsággal
Egyházmegye Esztergom-Budapesti főegyházmegye (működése idején: Esztergomi főegyházmegye)
Személyek
Alapító III. Béla
Elhelyezkedése
Fennmaradt részek rom
Nyilvános látogathatóság szabadon látogatható

Az apátság rövid időn belül komoly tekintélyt ért el, amit az is bizonyít, hogy Imre király náluk tette letétbe a keresztes háborúra szánt pénzt.

Összesen 41 helyen volt birtoka az apátságnak, melynek tagjaiból alakították 1190-ben a pásztói, 1232-ben a bélháromkúti és 1263-ban az ábrahámi apátságot.

II. András magyar király első felesége – IV. Béla király és Szent Erzsébet édesanyja – Gertrúd 1213-ban a pilisi erdőben merénylet áldozata lett, majd a Pilisi apátság templomában lett eltemetve. Valószínűsíthető, hogy síremlékét Erzsébet és férje, IV. Lajos türingiai tartománygróf rendelték, és magyarországi látogatásukkor – 1222-ben – Erzsébet felkereste édesanyja sírját. 1242-ben a tatárok az apátságot felégették, de IV. Béla király 1254. június 28-án minden régi kiváltságát megerősítette, s az újjáépítésre komoly anyagi és kiváltságbeli adományokat adott.

1526. szeptember 7-én a törökök teljesen elpusztították. Köveit az évszázadok alatt elhordták, csak a földben lévő alapok és lehullott kődíszítések maradtak meg. Az apátságot III. Károly állította helyre, ki 1712. október 5-én a velehradi apátsággal egyesítette. II. József a velehradi apátságot 1784. július 16-án megszüntette, így 1787. szeptember 16-ig, a magyarországi ciszterci rend megszüntetéséig, önálló volt. Ferenc király 1802. június 25-én állította vissza a ciszterci rendet, de a pilisi apátságot ekkor a pásztói ciszterci apátsággal egyesítette. Később, 1814. augusztus 19-én Dréta Antal pilis-pásztói apát zirci apáttá való kinevezésével a három apátság egyesült, Zirci apátság néven.

ForrásokSzerkesztés

  • A kiváltságos Ciszterci Rend zirci, pilisi, pásztói, szentgotthárdi egyesített apátságainak névtára az 1910-1911. iskolai évre. Bp. 1910.
  • A hazai Ciszterci Rend emlékkönyve. Budapest, 1896.
  • Békefi Remig: A pásztói apátság története 1190-1702, ISBN 5990000380705

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés