Dréta Antal O.Cist, születési nevén Dréta János (Győrszentmárton, 1762. július 22.Zirc, 1823. december 28.) ciszterci szerzetes, a Zirci apátság első magyar apátja, Mezőfalva település alapítója.

Dréta Antal
Életrajzi adatok
Születési névDréta Antal O.Cist
Született1762. július 22.
Győrszentmárton, Magyar Királyság
Nemzetiségmagyar
Elhunyt1823. december 28. (61 évesen)
Zirc, Magyar Királyság
SírhelyZirci apátság, Zirc
Munkássága
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus

Hivatalzirci apát
Hivatali idő1814-1823
Elődjenem volt
UtódjaVillax Ferdinánd

Hivatalpilis-pásztói apát (1812-1823)
A Wikimédia Commons tartalmaz Dréta Antal témájú médiaállományokat.

Élete szerkesztés

Dréta János 1762-ben született Győrszentmártonban. A ciszterci rendbe 1785-ben lépett be, majd 1787-ben szentelték pappá. Egy évig Veszprémben tanított, 1788–1793 között Lókúton plébános, majd Zircen hitoktató. 1794-től 1797-ig Borzavár plébánosa és a zirci apátság házgondnoka, 1803-ig Magyarpolány plébánosa. 1803-ban zirci perjellé, 1812-ben Pilis és Pásztó apátjává nevezték ki. I. Ferenc magyar király 1814-ben nevezte ki zirci apáttá, s így személyében az akkor létező és így személyében három apátság egyesült.

A rend élete apáti szolgálata alatt szerkesztés

Dréta Antal zirci apát kinevezésekor az állam és a társadalom elvárta, hogy a zirci ciszterciek is vegyenek részt a jezsuiták 1773-ban történt feloszlatása következtében elárvult gimnáziumok fenntartásában. Így Zirc elvállalta a székesfehérvári és a pécsi gimnáziumot, miután az egri gimnázium vezetése a Pásztóval való egyesülés következtében ugyancsak ráhárult. Így lettek a magyarországi ciszterciek mintegy tanítórenddé. Az új feladat egyre inkább előtérbe került, és mellette a szerzetesélet követelményei háttérbe szorultak. A gimnáziumokban való oktatás akadályozta a napi zsolozsma közös mondását. Ugyanakkor a politikai viszonyok miatt a rend többi részével és a római Szentszékkel a magyar cisztercieknek nem volt kapcsolatuk.

Dréta szigorú eszközökkel kormányzott, és ez tovább fokozta a feszültségeket. Az átszervezések és új feladatvállalások gazdasági problémákat is okoztak. Mindezek ellenére Dréta Antal apát rendezte a személyi kérdéseket, a pásztói apátságot egy tűzvész után építette újjá, megindította a tanári képzést, fejlesztette a könyvtárat. Szolgálata alatt Új-major pusztát újraszervezte, s Hercegfalva néven települést hozott létre, melynek mai neve Mezőfalva. Az első magyar zirci ciszterci apát 1823. december 28-án Zircen halt meg.

Források szerkesztés

  • A kiváltságos Ciszterci Rend zirci, pilisi, pásztói, szentgotthárdi egyesített apátságainak névtára az 1910–1911. iskolai évre. Bp., 1910
  • A hazai Ciszterci Rend emlékkönyve. Budapest, 1896

További információk szerkesztés

  • Halotti beszéd, mellyet főtiszteletű Dréta Antal zirczi, pilisi és pásztói apát úrnak gyászünnepén mondott Horváth András téti plébános; Streibig Ny., Győr, 1824