Pina Bausch

német moderntánc-koreográfus

Philippine „Pina” Bausch (Solingen, 1940. július 27.Wuppertal, 2009. június 30.) német moderntánc-koreográfus, a világhírű Wuppertali Táncszínház megalapítója.[4]

Pina Bausch
a Wiesenland show végén, táncosaival, 2009 januárjában
a Wiesenland show végén, táncosaival, 2009 januárjában
Született 1940. július 27.
Solingen
Elhunyt 2009. június 30. (68 évesen)
Wuppertal
Állampolgársága német[1]
Házastársa Ronald Kay (1980–2009)
Foglalkozása
  • koreográfus
  • balett-táncos
  • táncművész
  • művész
  • zenetanár
  • balettmester
  • egyetemi oktató
Iskolái
Kitüntetései
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • Ehrenring der Stadt Wuppertal
  • State Prize of North Rhine-Westphalia
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagja
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka
  • Commander of the Order of Merit of the Italian Republic
  • Grand Officer of the Military Order of Saint James of the Sword[2]
  • Kiotó-díj
  • a Bolognai Egyetem díszdoktora
  • Kyoto Prize in Arts and Philosophy
  • az American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • Verdienstkreuz 1. Klasse des Verdienstordens der Bundesrepublik Deutschland (1986)
  • A Német Szövetségi Köztársaság nagykeresztje csillaggal (1997)
  • Praemium Imperiale (1999)
  • Musikpreis der Stadt Duisburg (2008)
  • Frankfurti Goethe-díj (2008)[3]
Halál okatüdőrák
Sírhely Wuppertal

A Wikimédia Commons tartalmaz Pina Bausch témájú médiaállományokat.

FiatalkoraSzerkesztés

A Düsseldorfhoz közeli Solingenben, August és Anita Bausch vendégfogadó-tulajdonosok harmadik, legkisebb gyermekeként született.

KarrierSzerkesztés

Fiatalon kezdett táncolni. 1955-től a Folkwang Egyetemen, Essenben tanult, később Németország egyik legbefolyásosabb koreográfusa, Kurt Jooss, a német expresszionista tánc egyik megalapítója is dolgozott vele.

Érettségi után, 1960-ban ösztöndíjat nyert el a Juilliard Schoolra, New Yorkba. Ott tanárai voltak többek között Anthony Tudor, José Limon és Paul Taylor. Fellépett a helyi Paul Sanasardo és Donya Feuer Tánctársulattal, az Új Amerikai Balettel és tagja lett a Metropolitan Opera Balett Társulatnak.

1962-ben a Jooss új Folkwang Balett Társulatának, szólistájaként segített Joossnak több darabban is, mielőtt 1968-ban megkoreografálta volna első előadását, 1969-ben pedig Jooss kinevezte társulata művészeti vezetőjének.

1972-ben művészeti vezetőként kezdett a Wuppertal Opera Balettben, amely halála után felvette a Tanztheater Wuppertal Pina Bausch nevet. A társulat sok saját darabbal rendelkezik, és rendszeresen vannak világkörüli turnéi.

A férfi-nő kapcsolat visszatérő téma munkáiban, ami ihletett adott – és nagy közönségsikert aratott – a Beszélj hozzá című filmhez, Pedro Almodóvar rendezésében. A klasszikus balett jóformán teljesen hiányzik darabjaiból, inkább a természetes mozgásra épített. Darabjai rövid dialógusokra és mozgásokra épülnek, legtöbbször szürreális jellegűek. Az ismétlés nagyon fontos szerkezeti tényező. Művei a színészi improvizációra épülnek. Multimédiás óriásprodukcióiban meghatározó díszletet és zenét használt. Emellett kedvelte a földi elemeket a színpadon. Tavaszi áldozat című koreográfiájában földet, míg a Szegfűben vizet vitt föl a színpadra. Masurca Fogo című előadásában a színpad fele fölemelkedik, köves dombbá alakul, és a portugál zenétől K. D. Langig sokféle zenét használt fel benne.[5]

Gyöngyelmélete: az előadás egy gyöngy, először csak egy porszem és lassan rétegenként válik igazgyöngyé.

Legismertebb munkája a Café Müller, ami lelkiállapotát és kilátástalanságát mutatja be.

1983-ban ő játszotta a Lherimiai Hercegnő szerepét Federico Fellini És a hajó megy c. filmjében.[6]

MagánéleteSzerkesztés

Férje Rolf Borzik, holland származású díszlet-, és jelmeztervező volt, aki 1980-ban meghalt leukémiában. 1981-ben Ronald Kay lett az élettársa, akitől Rolf nevű fia született.

DíjaiSzerkesztés

A rengeteg Bauscht ért megtiszteltetés között van Nagy Britannia Laurence Olivier-díja és a Japán Kyoto-díj, továbbá 2008-ban Frankfurt am Main városától megkapta a neves Goethe-díjat.

HalálaSzerkesztés

Tüdőrákban halt meg, öt nappal a diagnózis felállítása után, Wuppertalban, ahol az evangélikus egyház rítusával temették el.[4] Élettársa és fia élte túl.

Magyar nyelvű kötetekSzerkesztés

  • Bausch; vál., szerk. Lakos Anna és Nánay István; Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Bp., 2000
  • Pina Bausch. Félelmek alagútján át; ford. Nagy Borbála; L'Harmattan, Bp., 2011 (Tánctörténeti)

GalériaSzerkesztés

Pina Bausch's Cravos, 2005

FilmjeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. LIBRIS, 2013. január 7. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  2. Ordens Honoríficas Portuguesas
  3. Goethepreis. Frankfurt am Main
  4. a b Itzkoff, Dave. „Pina Bausch Dies”, New York Times, 2009. június 30. 
  5. The Air That I Breathe Masurca Fogo, 1998
  6. Cast overview on International Movie Database (fetched July 9, 2009)

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Pina Bausch című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

NekrológSzerkesztés

  • Daily Telegraph idézet: Pina Bausch, a német táncos és koreográfus ... a legbefolyásosabb egyénisége a kortárs táncnak az elmúlt harminc évben, jobban egyesítve a táncot a radikális színházzal, a szürreális művészettel, a szexuális drámával, és a tánccal kifejezett testbeszéddel, amelyet Tanztheater néven ismerünk.
  • New York Times Pina Bausch, német koreográfus, meghal 68 évesen
  • The Independent Pina Bausch: Táncos és koreográfus, akinek életmunkája új megvilágításba helyezte az emberi testet
  • Los Angeles Times Pina Bausch 68 éves korában elhunyt; innovatív német koreográfus volt
  • The Guardian Pina Bausch 1940-2009, idézet: Elvesztettük a táncot mint színházi eszközt, a leglátványosabb és legbefolyásosabb eszközét, amely újrarajzolta a színházi művészetek térképét.
  • The Guardian Emlékezés Pina Bauschra, a modern tánc veszélyes varázslójára
  • The Guardian Pina Bauschról mondták: "Neki kulcsa volt a lelkedhez"
  • l'Humanité Pina Bausch, a német koreográfus halála
  • l'Humanité Pina Bausch, aki beszédre keltette a táncot

További információkSzerkesztés