Piroslábú cankó

madárfaj

A piroslábú cankó (Tringa totanus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Piroslábú cankó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Szalonkafélék (Scolopacidae)
Nem: Tringa
Faj: T. totanus
Tudományos név
Tringa totanus
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
A piroslábú cankó elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   költözési útvonal   telelőhely
A piroslábú cankó elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Piroslábú cankó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Piroslábú cankó témájú médiaállományokat és Piroslábú cankó témájú kategóriát.

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Scolopax nembe Scolopax totanus néven.[3]

Alfajai szerkesztés

  • Tringa totanus craggi Hale, 1971
  • Tringa totanus eurhina (Oberholser, 1900)
  • Tringa totanus robusta (Schioler, 1919)
  • Tringa totanus terrignotae Meinertzhagen & A. Meinertzhagen, 1926
  • Tringa totanus totanus (Linnaeus, 1758)
  • Tringa totanus ussuriensis Buturlin, 1934[2]

Előfordulása szerkesztés

Eurázsiában fészkel, telelni délebbre húzódik; eljut Afrikába is. Természetes élőhelyei a legelők, édesvizű tavak és mocsarak, sós mocsarak, szikes lagúnák, torkolatok és tengerpartok.[4]

Kárpát-medencei előfordulása szerkesztés

Magyarországon rendszeres fészkelő, márciustól októberig fordul elő. Fészkelő állománya 400-1000 párra tehető (2000-2012).[5]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 27-29 centiméter, szárnyfesztávolsága 59-66 centiméter, testtömege 85-150 gramm.

 
Nász és
 
vonuló tollazata
 
és a levegőben

Életmódja szerkesztés

Rovarokból és azok lárváiból, valamint rákokból és férgekből álló táplálékát a sekély vízben keresgéli.[5]

Szaporodása szerkesztés

Tavak, mocsarak partján az alacsony fűbe rakja fészkét. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 23 napig kotlik. A kikelt fiókák rövid idő múlva elhagyják a fészket, 25-35 nap múlva válnak önállóvá.

 
Fészke, tojásaival

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 forint.[5]

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. december 31.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. december 31.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. december 31.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. december 31.)
  5. a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. december 31.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés