Pivár Ignác

(1843-1905) gyógypedagógus, piarista szerzetes

Pivár Ignác (Csobánka, 1843. április 1.Budapest, 1905. május 3.) piarista szerzetes, tanár, gyógypedagógus.

Pivár Ignác Teréz
SzületettPivár Ignác
1843. április 1.
Csobánka
Elhunyt1905. május 3. (62 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar magyar
Foglalkozásapiarista szerzetes
gyógypedagógus
A Wikimédia Commons tartalmaz Pivár Ignác Teréz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életútja

szerkesztés

1861-ben Vácott lépett be a piarista rendbe, 1866-ban ünnepélyes fogadalmat tett, 1869-ben szentelték pappá. Tanárként működött Magyarország településein, Kecskeméten, Pesten, Vácott, Kolozsvárt. 1892-1895 között a siketek váci, majd a vakok budapesti intézetének (1895-1905) igazgatója. Újító törekvései különösen a vakok gyógyító nevelése terén maradandóak. Elkészítette a Braille-írás-olvasás magyar változatát, sokat tett a vakok zenei oktatása és ipari képzése érdekében. Igazgatói működése idején épült fel a vakok új, modern intézete (Budapest, Ajtósi Dürer sor).

Munkáiból

szerkesztés
  • A beszélő siketnémák nyelvtanítása. Vác, 1887
  • Cáfolat Taritzky Ferenc siketnéma-tanító és Scherer István siketnéma-tanítógyakornok uraknak: "A siketnémák nyelvoktatása" című "Válasz"-ára; Mayer Ny., Vác, 1887
  • Bibliai történetek siketnéma növendékek számára. Vác, 1888
  • Kis hangtan, vezérfonálul a siketnémák tanítóinak számára és magánhasználatra. Vác, 1895
  • A vakok ügyének fejlődése és mostani állása Magyarországon. Budapest, 1904

További információk

szerkesztés