Plutokrácia
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
A plutokrácia olyan társadalomforma, berendezkedés, melyben a hatalmat a legvagyonosabb réteg tagjai gyakorolják. Mint politikai rendszer, a plutokrácia lehet mind demokrácia, mind diktatúra. A név eredete a görög ploutos szó, amely vagyont, gazdagságot jelent. A görög-római szinkretisztikus mitológiában Hadész, ill. Pluto mellesleg az Alvilág istene (a gazdagság és az alvilág társítását bizonnyal a bányászat fogalomköre alapozta meg). Történelmi, közgazdasági és jogi tárgyú munkákban a plutokrácia olyan állam, melyet a legvagyonosabbak irányítanak.
Például ilyen berendezkedésűek voltak a görög kereskedőpoliszok, vagy az Itáliai kereskedőállamok, Velence, Firenze és Genova. De már az ókori Egyiptom lakosainak sírfeliratai is panaszkodnak a szegényember sorsáról és a gazdagok hatalmaskodásairól. De manapság Magyarországon is rossz csengése van e szónak, pejoratív értelmű (vö. még újgazdag).
Annak ellenére, hogy a plutokratikus berendezkedést más szempontból, pozitívan is le lehet írni, ti. hogy aki vagyonos, az érdemei szerint lett az (vö. szabad verseny ill. meritokrácia), tehát megérdemli vagy szükségszerűen kell hogy birtokolja a politikai hatalmat is.
A plutokrácia többféleképp is megvalósulhat konkrét politikai intézményekben és cselekvésekben. Jellegzetes például a vagyoni cenzus és a lobbizás megfelelő fajtái is ide érthetőek.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésKülső hivatkozások
szerkesztés