Podvidača (Oštra Luka)

falu Bosznia-Hercegovinában

Podvidača (szerbül: Подвидача) falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Oštra Luka községben. Podvidača településnek a Szerb Köztársaság terülétéhez került, kisebbik része.

Podvidača
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
KözségOštra Luka
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 52
Népesség
Teljes népesség1 fő (2013)[1]
Népsűrűség0,2 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület4,10 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 50′ 34″, k. h. 16° 30′ 55″Koordináták: é. sz. 44° 50′ 34″, k. h. 16° 30′ 55″
SablonWikidataSegítség

Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 53, közúton 84 km-re nyugatra, Prijedortól légvonalban 25, közúton 35 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 23 km-re nyugatra fekvő dombos, erdős területen, a Hatiraj-patak völgyében és a környező dombokon, a Sanski Mostot Novi Graddal összekötő út mentén fekszik.

Népessége

szerkesztés
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 180 1
Bosnyák 159 0
Horvát 0 0
Jugoszláv 0 0
Egyéb 1 0
Összesen 340 1

Története

szerkesztés

A falu területe már a középkorban is lakott volt. Egy 436 méteres tengerszint feletti magasságú, a környezetéből kiemelkedő tágas platón találhatók középkori templomának és temetőjének maradványai. A templom méretei és tájolása a maradványokból már nem állpítható meg, mivel a falak helyett csak kötörmelék és habarcs töredékei maradtak. A maradványok körül három, 14. - 15. századi szarkofág formájú középkori sírkő, ún. stećak található.[4] Az Oszmán Birodalom 1463-ban hódította meg Boszniát. Egy az 1570-es években kelt defter szerint a 16. században a település a Kamengrádi náhijéhez tartozott. A török hódoltság emléke a Bég tornya, melyből az egyik sarok maradványai egészen a közelmúltig láthatók voltak. A torony tulajdonosáról, a bégről és lányáról, valamint a torony melletti nagy mecsetről szóló legendán kívül nincs információ az építéséről.[5]

Bosznia-Hercegovinát 1878-ban annektálta az Osztrák-Magyar Monarchia. Ezt követően Likából, Dalmáciából, Kordunból é Banijából szerb és horvát népesség vándorolt be. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban még 36 házat és 240 muszlim lakost számláltak.[6] A lakosság ezután szinte kizárólag szerbekból állt, míg a 20. század közepére vegyes szerb, horvát és muszlim lakossága volt. 1910-ben a településnek 78 háza, 11 muszlim és 461 ortodox szerb és 16 katolikus horvát lakosa volt.[7] A település iskoláját 1928-ban kezdték építeni, az oktatás 1932-ben indult meg benne.[5] 1963-ig Ljubija község része volt, majd Sanski Most községhez csatolták.

Podvidača település közvetlen közelében került sor 1992. augusztus 5-én, a boszniai háború idején a Hrastova glavica-i mészárlásra. A Hrastova glavicán, a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege (VRS) és a szerb félkatonai alakulatok 124 foglyot öltek meg.[8] Az áldozatok korábban túlélték a kínzást a keratermi és omarskai koncentrációs táborban.[9] A tömeggyilkosságok után a meggyilkolt áldozatokat egy körülbelül 20 méter mély természetes barlangba dobták.[10][11] Ma a helyszínen egy emlékmű található az áldozatokra emékezve.[12]

A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a háború előtti település kisebb, 4,10 km2 területű része a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Oštra Luka községhez került, míg a település nagyobb, 11,53 km2 területű része a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában levő Sanski Most község területénél maradt.

Nevezetességei

szerkesztés
  • Crkvina lelőhely a falu középkori templomának és temetőjének maradványaival.[4]
  • Podvidačában volt egykor ezen a terület egyik legnagyobb mecsete. Építési ideje a múlt homályába vész, talán a 15. vagy a 16. században építették. Falainak több része még áll, míg a minaretnek már csak a csonkja áll.[13]
  • A Szentlélek eljövetele tiszteletére szentelt ortodox temploma a Stari Maidan-i parókiához tartozik. Ez a ma már ősi templom 1905-ben épült egy régi és lepusztult templom helyén, a helyi ortodox hívek és papjai erőfeszítésével és szeretetével.[14]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20435
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20435
  3. a b Popis 2013 u BiH – Oštra Luka (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 12.)
  4. a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. március 18.)
  5. a b Branko J. Bokan. Sanski Most. NIGP „Borba“ OOUR „Ekonomska politika” i Skupština opštine (1974). Hozzáférés ideje: 2021. március 18. 
  6. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 56. o.
  7. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 262. o.
  8. (14. decembar 2007) „Tužilac protiv Miće Stanišića”. Međunarodni sud za krivično gonjenje osoba odgovornih za teška kršenja meñunarodnog humanitarnog prava na teritoriji bivše Jugoslavije od 1991..  
  9. Hukanović, Adis (2015. június 10.). „Događaji, narativi i interpretacija narativa 1992. godine: Slučaj Prijedora”. Između sjećanja, poricanja i zaborava: Tri studije slučaja o kulturi sjećanja u BiH 20 godina nakon rata.  
  10. Trepanić, Aida: Obilježena godišnjica ubistava 124 logoraša u Hrastovoj glavici kod Sanskog Mosta (bosnyák nyelven). Detektor , 2022. augusztus 5. (Hozzáférés: 2022. november 10.)
  11. fena.ba: The 30th anniversary of the crime at Hrastova Glavica marked. fena.ba . (Hozzáférés: 2022. november 10.)
  12. Sanski Most, Spomen-obilježje Jama Hrastova glavica | kultura sjećanja (szerbhorvát nyelven). kulturasjecanja.org . (Hozzáférés: 2022. november 10.)
  13. Džemat Čirkići. medzlis.ba . (Hozzáférés: 2021. március 19.)
  14. Parohija Staromajdanska - Hram Silaska Svetog Duha na Apostole – Podvidača. nekros.info . (Hozzáférés: 2024. március 20.)

További információk

szerkesztés