Pogány György (operaénekes)

(1882-1924) magyar operaénekes

Pogány György, Putzer (Pécs, 1882. március 26.[6]Budapest, 1924. március 27.)[7] operaénekes (tenor).

Pogány György
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1930)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1930)
SzületettPutzer György
1882. március 26.[1][2][3]
Pécs[1][2]
Elhunyt1924. március 27. (42 évesen)[4][5]
Budapest[1][4][5]
Állampolgárságamagyar
HázastársaAndrejka Margit (1912. július 16. – )[3]
GyermekeiPintyőke (* 1914?)
SzüleiSchneid Karolina
Putzer (Pogány) Antal
Foglalkozásaoperaénekes
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Zeneakadémia (1902 – 1905. november 10.)
Halál okaszepszis
Zenei pályafutása
Aktív évek–1924
Hangtenor
A Wikimédia Commons tartalmaz Pogány György témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életútja

szerkesztés

Putzer (Pogány) Antal borkereskedő és Schneid Karolina[8] fiaként született. Putzer családi nevét 1903-ban Pogányra változtatta.[9] Előbb Bernben lépett színpadra, 1909. november havában, a »Sámson és Delila« Sámson szerepében, amidőn a kritika egyhangú magasztalással írt a fiatal énekes szépen csengő, üde tenor hangjáról, kitűnő iskolázottságáról, zenei biztonságáról, ízléses előadásáról és kifejező játékáról. Pályája nálunk 1911-ben az akkor alakult Népoperánál kezdődött, ahol nagy reményeket fűztek értékes orgánumához. A »Quo vadis?«-ban mutatkozott be és szép sikerrel adta Meister Vilmos, Manrico, Alfréd, Don José szerepeit. Később külföldön működött, 1913-ban Hamburgban, azután Berlinben volt az ottani Opera tagja. Ezután Párizsban a Opera Garnierben énekelt. A világháború miatt hazajött, majd az Operaházhoz szerződött és Lohengrint, Siegfriedet, Radamest, Bánk bánt énekelte. 1912. július 16-án Újpesten feleségül vette Andrejka Margit Terézia operaénekesnőt (szül. 1886. aug. 22.).[10] 1916. május 13-án a Magyar Királyi Operaházban fellépett mint vendég a »Carmen« Don José-jában, 1924-ben a Városi Színházban Asszad és Faust voltak újabb szerepei. Halálát pokolvar (carbunculus) okozta. Pázmán Ferenc búcsúztatta, és az Operaház saját halottjának tekintette.

  1. a b c Opera DigiTár
  2. a b Putzer, György(Polgár), https://leveltar.elte.hu/leveltar/kutatas/adatbazisok/magyarorszagi-felsooktatasi-intezmenyek-1580-1918
  3. a b FamilySearch (angol nyelven)
  4. a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
  5. a b FamilySearch (angol nyelven)
  6. Pécs-Székesegyház r.k. keresztelési anyakönyv, 20/1882. folyószám.
  7. Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 1002/1924. folyószáma alatt.
  8. A halotti bejegyzés szerint tévesen Kiss Laura
  9. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 59516/1903. Forrás: MNL-OL 30802. mikrofilm 1166. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1903. év 39. oldal 36. sor
  10. A házasságkötés bejegyezve az újpesti (Bp. IV. ker.) állami házassági akv. 333/1912. folyószáma alatt.

További információk

szerkesztés
  • Enyedi Sándor: Színészek, színházak, városok. A határon túli magyar színházművészet kislexikona. Bp.–Kolozsvár, Balassi–Polis, 2005.