Polje Čepić

falu Horvátországban, Isztria megyében

Polje Čepić (olaszul: Piana d’Arsa ) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Kršanhoz tartozik.

Polje Čepić
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségKršan
Jogállásfalu
PolgármesterValdi Runko
Irányítószám52232
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség126 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 11′ 56″, k. h. 14° 07′ 44″Koordináták: é. sz. 45° 11′ 56″, k. h. 14° 07′ 44″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Az Isztriai-félsziget északkeleti részén, Labintól 18 km-re, községközpontjától 4 km-re északra, az A8-as autópályát a 64-es számú főúttal összekötő 500-as számú út mellett, a Čepići mező délnyugati részén fekszik. Határának legnagyobb része az a termékeny mező, mely az 1930-as években kiszáradt tó helyén található.

Története szerkesztés

A falut 1102-ben említik először, a kožljaki uradalomhoz tartozott. Filip Gutenek Kožljak grófja 1385-ben e földet a pálosoknak adta, hogy ott a Čepić-tó partján Szűz Mária tiszteletére kolostort építsenek. A kolostor 1783-ban a rend megszüntetésekor megüresedett és pusztulásnak indult. Plébániáját 1606-ban említik először. Plébániatemplomát 1872-ben építették. A falunak 1880-ban 253, 1910-ben 274 lakosa volt. A Čepić-tavat 1932 és 1933 között kiszárították úgy, hogy a vizét egy csatornával a Plomini-öbölnél a tengerbe vezették. A tó helyén termékeny mező keletkezett, melyen mezőgazdasági tevékenység folyik. A falunak 2011-ben 148 lakosa volt.

Lakosság szerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 253 221 241 274 0 0 319 411 341 289 304 257 168 148

Nevezetességei szerkesztés

  • A Szentháromság tiszteletére szentelt plébániatemploma 1872-ben épült.
  • Szent Justus tiszteletére szentelt temetőkápolnája 13. századi.
  • Szűz Mária tiszteletére szentelt pálos kolostora.[4] A pálos szerzetesek a Čepić-tó szigetén már 1287 -ben felépítették az első kolostorukat és templomukat. A kolostort 1782-ben szüntették meg. Az egykori pálos kolostor épületét a 14. század végétől és a 15. század elejétől átépítették, de elrendezésében és magasságában megőrizte eredeti formáját. A Szűz Mária-templomot 1940-ben bontották le. A kolostornak három, egyszintes szárnya van, melyek egy négyzet alakú központi udvart vesznek körül. A templom helyén a külső homlokzat mentén egy kétszárnyú lépcsőt építettek be, amely az első emeleti lakótérbe vezet. A reneszánsz harangtorony a kolostor egyik sarka fölött, az egykori templom előtt található. A bejárat mentén fennmaradtak a templom gótikus pillérei. Az egykori pálos kolostorból került elő Márton kožljaki gróf 1492-ből származó sírfedőlapja, melyet ma a belaji kastély kápolnájában őriznek.

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés