Főmenü megnyitása

Cserepeshéjúak

puhatestű osztály
(Polyplacophora szócikkből átirányítva)

A cserepeshéjúak, sokteknőjűek vagy bogárcsigák (Polyplacophora) a puhatestűek (Mollusca) törzsébe tartozó osztály.

Infobox info icon.svg
Cserepeshéjúak
Tonicella lineata
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Csoport: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Tapogatós–csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Cserepeshéjúak (Polyplacophora)
Blainville, 1816
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Cserepeshéjúak témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cserepeshéjúak témájú kategóriát.

ElőfordulásukSzerkesztés

Tengerben élnek, de édesvizet is kibírják.

MegjelenésükSzerkesztés

Maximális nagyságuk 33 centiméter. A hátoldalukon 8 kisebb meszes lemez van, amit kitines gyűrű fog össze. Veszély esetén az ászkákhoz hasonlóan összegömbölyödnek.

ÉletmódjukSzerkesztés

Moszatokkal táplálkoznak.

SzaporodásukSzerkesztés

Váltivarúak.

RendszerezésSzerkesztés

Az osztályba az alábbi rend és alrendek tartoznak:

Az őslénytanban más szempontok szerinti osztályozás is lehetséges, amelyben a párosidegűek (Amphyneura) altörzset elkülönítik a többi puhatestűtől. Ide tartozó legközelebbi rokonaik a féregcsigák és a csatornáshasúak.

KialakulásukSzerkesztés

Már a kambriumi tengerekben jelen voltak, mintegy 100 fosszilis fajuk ismert az elmúlt 600 millió évből. A bogárcsigák fontos állomásai a törzsfejlődésnek: közbülső állomást képviselnek a héj nélküli féregcsigák és az egyteknőjű maradványcsigák között. Az egész Mollusca classis - elsősorban petéik és trochofora lárváik alapján - a gyűrűsférgekkel közös eredetű. A féregcsigák és csatornáshasúak gyakorlatilag csak idegcsatornáikban térnek el a férgekről, valamint kezdetleges testszelvényezettségben (fej-láb-zsigerzacskó). A cserepeshéjúak az elsők a csoportban, amelyek passzív védekezésre alkalmas külső vázat fejlesztettek ki.

ForrásokSzerkesztés