Pongrácz Mihály (orvos)

(1805–1879) sebészfőorvos
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 10.

Felső-eőri Pongrácz Mihály (Veszprém, 1805. május 24.[2]Budapest, 1879. március 22.) orvossebész-doktor, királyi tanácsos, megyei főorvos.

Pongrácz Mihály
Született1805. május 24.[1]
Veszprém
Elhunyt1879. március 22. (73 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Veszprémi származású. Pongrácz János és Csók Katalin fia.[2] A pesti egyetemen 1835-ben nyert orvosdoktori oklevelet. 1837-ben sebészdoktori titlust szerzett. Előbb Stáhly Ignác (1787–1849) orvos-tanár asszisztense volt, majd 1839-től Losoncon gyakorlóorvos és Nógrád megye főorvosa volt. Első császármetszését 1839. augusztus 6-án hajtotta végre. 1864 júniusában a kanyaróban szenvedő Madách Imrét is kezelte.

Cikkei a Társalkodóban (1838. Az ibolyó, melyet Magyar- és Erdélyország 16 ásvány-vizében Tognio Lajos pesti k. orvos professor úr fedezett fel); az Orvosi Tárban (1839. I. Száj rákfene tökéletes gyógyulása, Császármetszés, 1840. II. Nógrád-Losoncz vidéki idő- és kórjárat 1840-diki áprilisban, 1841. A méhhüvely tökéletes elválása s helyéből kifordulása).

  • Értekezés a csonttörésekről általánosan és különösen. (Orvostudori értekezés. Buda, 1835. Latin czímmel is).
  1. a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2024. június 17., PIM149410
  2. a b Veszprémi Református anyakönyv, Keresztelési anyakönyv 21/1805

További információk

szerkesztés
  • Dörnyei Sándor: Régi magyar orvosdoktori értekezések 1772-1849. I. köt. Bp., Borda Antikvárium, 1998.; II. köt. 2002.
  • Blanka Šávoltová 2023: Zabudnutý a nedocenený Dr. Michal Pongrácz (1805-1879. In: Stretnutia priateľov histórie Novohradu IX