Portál:Kémia/Kiemelt szócikk/Cikk 15
A formaldehid (metanal) egy kémiai vegyület, melynek képlete CH2O. A legegyszerűbb aldehid. Először egy orosz kémikus, Alekszandr Butlerov, fedezte fel, de azonosítását August Wilhelm von Hofmannnak is tulajdonítják. Szobahőmérsékleten színtelen gáz. Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a többi aldehid, csak sokkal reaktívabb. Bázikus katalizátor jelenlétében hangyasav és metanol keletkezik belőle. Többféle alakban is létezik: ciklikus trimerje a trioxán (más néven 1,3,5-trioxán) polimerje a paraformaldehid (más néven polioximetilén). Vízben hidrátot alkot CH2(OH)2. A formaldehidet iparilag a metanol katalizátor jelenlétében történő oxidációjával állítják elő. A formaldehid sok vegyület előállításához szükséges. A formaldehid vizes oldata a legtöbb baktériumot és gombát elpusztítja, spóráikat is beleértve. Gyakran használják szövetek és sejtek tartósításához. Erős bőrszárító hatása miatt szemölcsök kezelésére is alkalmazzák. A formaldehid a metán és egyéb szerves vegyületek oxidációjának köztes vegyülete. A Föld légkörében jelenlévő formaldehid a légkörben található metánból és egyéb szénhidrogénekből, napfény és oxigén hatására keletkezik.