Portál:Közlekedés/Cikkek/2010-34

A Dombóvár–Lepsény-vasútvonal a MÁV 49-es számú vasútvonala volt. Mára gyakorlatilag megszűnt egy rövid Enying – Lepsény szakasz kivételével, ahol még van teherforgalom. A többi szakasza hiányos, járhatatlan, nagy részét már fölszedték. A vonal Lepsénynél ágazik ki a 30-as számú Budapest–Székesfehérvár–Nagykanizsa-vasútvonal-ból, majd délnek tart Enying - Mezőhidvég - Tamási - Dombóvár felé. Tamásinál csatlakozik hozzá a 48-as számú Keszőhidegkút–Gyönk–Tamási-vasútvonal, amely Tamási állomás teherforgalmát bonyolítja le. 1895. december 31-én indult meg a forgalom a Hajmáskér, Lepsény és Dombóvár közötti vasútvonalon. A vonalat a Győr-Dombóvári HÉV vasúttársaság építette. Ehhez a társasághoz (és a vonalhoz) tartozott a mai 27-es számú Lepsény–Hajmáskér-vasútvonal és a 11-es számú Győr–Veszprém-vasútvonal is. A felépítmény követte e helyiérdekű vasúti szabványt: "i" rendszerű 23,6 kg/fm tömegű sínekből állt a pálya. Később 34,5 kg/fm-es sínekre épült át a Lepsény-Mezőhidvég szakasz, és néhol betonaljakra cserélték a talpfákat. A 90-es évek végén Lepsény állomás bejárata előtt 48 kg/fm-e síneket építettek be új betonaljakkal és zúzottkővel. Az utolsó személyvonat 1990. április 1-jén ment végig a vasútvonalon. Április 2-től leállították a forgalmat Tamási és Dombóvár között (valamint a Tamásiból kiágazó 48-as vonalon is), az utasokat ezután vonatpótló buszok szállították a szakaszon. A leállított szakaszon a MÁV 1998 és 2000 között felszedte a síneket, bár már azelőtt járhatatlanná vált a pálya a lopások miatt.

A következő megszűnő szakasz a Tamási-Mezőhidvég szakasz volt, itt 1992. szeptember 27-én 0:00 órától függesztették fel a személyforgalmat. Az utasokat vonatpótló autóbuszokkal szállították, de Fürged csak vasúton volt elérhető közvetlenül, ezért Tamásiból pótlóbuszok jártak a településre. (Tovább a cikkhez...)