Potoci (Istočni Drvar)
Potoci (szerbül: Потоци) falu és községközpont Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Istočni Drvar községben, a Szerb Köztársaságban.
| Potoci | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Istočni Drvar |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 41 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 1,3 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 32,21 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 23′ 34″, k. h. 16° 37′ 15″Koordináták: é. sz. 44° 23′ 34″, k. h. 16° 37′ 15″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Potoci témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésBosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 63, közúton 97 km-re délnyugatra, a község nyugati részén fekszik. A község központi települése. Teljes területe a Klekovača-hegységben található, de területén folyók nem találhatók. Területén található a Szerb Köztársaság védett természeti értéke, a Lomi esőerdő, amely a köztársaság szigorúan védett természeti rezervátuma.
Népessége
szerkesztés| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 26 | 40 |
| Bosnyák | 1 | 0 |
| Horvát | 0 | 1 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 27 | 41 |
Története
szerkesztés
Potoci település a 19. század végén, a 20. század elején jött létre vasúti csomópontként. Eredete az erdővagyon kiaknázásának kezdetéhez kapcsolódik, amelyet az akkori osztrák-magyar gazdasági vezetés indított el. Régen több mint 600 lakosa volt, jól rendezett infrastruktúrával, iskolával, postával, mentővel, vízhálózattal, üzletekkel, mozival.
1995 szeptemberében a Horvát Köztársaság Hadserege „Puma” egységének tagjai Potoci településen megöltek hat idős szerbet.[4]
A daytoni békemegállapodás aláírása után az egykori Drvar község területét az entitások határvonala kettéosztotta. A Bosznia-Hercegovinai Föderációhoz tartozó rész Drvar község része maradt, a Szerb Köztársasághoz tartozó részből pedig Srpski Drvar községet alakították ki, mely később az Istočni Drvar nevet kapta.
A község területén az ipari fejlődés motorja az erdészet és a fafeldolgozó ipar. A község területén van bizonyos számú fűrésztelep, ahol a legtöbb helyi lakost, valamint a szomszédos települések bizonyos számú lakosságát foglalkoztatják. A község területén a Šuma Srpska egyik szervezeti egységeként működik a „Klekovača-Potoci” erdőgazdaság. A „Klekovača-Potoci” erdőgazdaság erdőket és erdőterületeket kezel az Istočni Drvar önkormányzat erdőterületén. A céget 1993-ban „Klekovača” Erdőgazdaság néven alapították, azóta a Šuma Srpska részeként működik.[5]
Ezen kívül a lakosság kisebb arányban mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozik.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20184
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20184
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Ribnik (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
- ↑ О злочину вараждинских „Пума” код Млиништа (szerb nyelven). Политика, 2009. október 21. (Hozzáférés: 2016. augusztus 24.)
- ↑ Шумско газдинство "Клековача-Потоци". Телеком-телефонски именик. (Hozzáférés: 2016. augusztus 25.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Општина Источни Дрвар című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
