A praefectus Aegypti – teljes nevén praefectus Alexandreae et Aegypti Egyiptom császári helytartója volt a Római Birodalomban.[1]

A tisztség létrejötte

szerkesztés

Augustus i. e. 30-ban hódította meg Egyiptomot, amely addig Antonius és VII. Kleopátra uralma alatt állt. i. e. 27-ben megosztozott a szenátussal a birodalom provinciáinak irányításában, és ennek során Egyiptom a princeps kormányzása alá került. Augustus távol akarta tartani a szenátori rendet Egyiptomtól, ezért élére nem szenátori rangú legatust állított maga helyett tényleges helytartóként, mint a többi császári provincia élére, hanem lovagrendi praefectus. Ez a helyzet a római uralom végéig fennállt.[2] Septimius Severus idején Mesopotamia került hasonló státusba a praefectus Mesopotamiae irányítása alatt.[3]

Az Augustus idején hozott törvény a „proconsulhoz hasonló imperiumot” biztosított a számára, ami jogilag lehetővé tette számára, hogy legiókból álló hadsereg élén álljon főparancsnokként, ami egyébként szenátori rangot követelt volna. Augustus idején három legio állomásozott Egyiptomban, majd kettő, Traianus idején három, később pedig egy. Az egyes legiók élén praefectus legionisok álltak a más provinciákban szokásos legatus legionisok helyett, hogy rangjuk ne haladja meg a főparancsnokét.[4]

Bíráskodási joga kiterjedt a római és az egyiptomi jog alapján az egyiptomi alattvalókra is.[5]

Más császári provinciákban a gazdasági és pénzügyeket procuratorok irányították, Egyiptomban azonban a praefectus tisztsége ezt is magában foglalta.[6]

70-ig a praefectus Aegypti a lovagi cursus honorum csúcsát jelentette, azaz ez volt a legmagasabb tisztség, amelyet egy római lovag elérhetett a birodalomban. Ezután a praefectus praetorio és a praefectus annonae rangban megelőzte és így a harmadik helyre került. Presztízse hasonló volt a legmagasabb szenátori tisztségek a consulok és proconsulok presztízsével. Antoninus Pius idejétől előfordult néha, hogy szenátori rangú személyt neveztek ki praefectusnak.[7]

A császárok magukat a fáraók utódának tekintették, és személyes képviselője, a praefectus is királyi tiszteletben részesült.[8]

A praefectus Aegypti a legmagasabb lovagi fizetési osztályba, a trecenariusok közé tartozott, azaz évi 300 ezer sestertius volt a jövedelme.[9]

Titulusa Nero idejétől vir egregius (kratisztosz), 185-től, de különösen Aurelianustól Constantinusig vir perfectissimus (diaszémotatosz) volt, majd a lovagoknak a szenátori rendbe való átsorolása miatt vir clarissimus (lamprotatosz) volt.[10]

Helytartók listája

szerkesztés
Egyiptom provincia helytartói
Évek Helytartó
i. e. 30–26 Gaius Cornelius Gallus
i. e. 26–24 Aelius Gallus
i. e. 24–21 Gaius Petronius vagy Publius Petronius
?? – i. e. 12 Publius Rubrius Barbarus
i. e. 7 – i. e. 4 Gaius Turranius
2–3 Publius Octavius
3–10 Quintus Ostorius Scapula
10–11 Gaius Iulius Aquila
11–12 Lucius Antonius Pedo
12–14 Quintus Magnus Maximus
14–15 Lucius Seius Strabo
15–15 Aemilius Rectus
16–31 Gaius Galerius
31–32 Vitrasius Pollio (hivatalban halt meg)
32 Hiberus (helytartóhelyettes)
32–38 Aulus Avilius Flaccus
39–41 Gaius Vitrasius Pollio
41–42 Lucius Aemilius Rectus
42–45 Marcus Aevius
45–48 Gaius Julius Postumus
48–52 Gnaeus Vergilius Capito
54 Lucius Lusius Geta
55–59 Tiberius Claudius Balbillus Modestus
59–62 Lucius Julius Vestinus
63–65 Gaius Caecina Tuscus
66–69 Tiberius Julius Alexander
70 Lucius Peducius Colo
71–73 Tiberius Julius Lupus
73–74 Valerius Paulinus
78–79 Gaius Aeterius Fronto
80–82 Gaius Tettius Priscus
83 Lucius Laberius Maximus
83–84 Lucius Julius Ursus
85–88 Gaius Septimius Vegetus
89–92 Marcus Mettius Rufus
92–93 Titus Petronius Secundus
94–98 Marcus Junius Rufus
98–100 Gaius Pompeius Planta
100–103 Gaius Minucius Italus
103–107 Gaius Vibius Maximus
107–112 Servius Sulpicius Similis
113–117 Marcus Rutilius Lupus
117–119 Quintus Rammius Martialis
120–124 Titus Haterius Nepos
126 Petronius Quadratus
126–133 Titus Flavius Titianus
133–137 Marcus Petronius Mamertinus
137–142 Gaius Avidius Heliodorus
142–143 Gaius Valerius Eudemon
144–147 Lucius Valerius Proculus
147–148 Marcus Petronius Honoratus
149–154 Lucius Munacius Felix
154–159 Marcus Sempronius Liberalis
159–161 Titus Furius Victorinus
161 Lucius Volusius Maecianus
161–164 Marcus Annaeus Siriacus
164–167 Titus Flavius Titianus
167–168 Quintus Baienus Blasianus
168–169 Marcus Bassius Rufus
170–174 Gaius Calvisius Statianus
174 Claudius Julianus
174–175 Gaius Calvisius Statianus
175–176 Gaius Caecilius Salvianus
176–177 Titus Pactumius Magnus
178–180 Titus Taius Sanctus
181 Titus Flavius Piso
181–183 Decimus Veturius Macrinus
185 Titus Longaeus Rufus
185–187 Pomponius Faustinianus
188 Marcus Aurelius Verrianus
189–190 Tinius Demetrius
190 Claudius Lucilianus
192 Larcius Memor
192–194 Lucius Mantennius Sabinus
195–196 Marcus Ulpius Primianus
197–200 Quintus Aemilius Saturninus
200 Alfenus Appolinarius
200–203 Quintus Maecius Laetus
203–206 Claudius Julianus
206–211 Tiberius Claudius Aquila
212–215 Lucius Baebius Aurelius Juncinus
215 Marcus Aurelius Heraclitus
215–216 Aurelius Antinous
216–217 Lucius Valerius Datus
218 Julius Basilianus
218–219 Callistianus
219–221 Geminius Chrestus
222 Lucius Domitius Honoratus
222–223 Marcus Aedinius Julianus
224 Marcus Aurelius Epagatus
229–231 Claudius Masculinus
231 Marcus Aurelius Zeno Januarius
232–236 Maebius Honoratianus
236–240 Lucius Lucretius Annianus
241–242 Gnaeus Domitius Priscus
242–245 Aurelius Basileus
245–248 Gaius Valerius Firmus
249–250 Aurelius Appius Sabinus
251–252 Faltonius Restitutianus
252–253 Lissenius Proculus
253 Lucius Titinius Clodianus
253–256 Titus Magnus Crescinianus
258–261 Mussius Aemilianus
269–270 Tenagino Probus
270–273 Statilius Aemilianus
283–284 Pomponius Januarianus
C. 297 Aurelius Optatus
335–337 Flavius Philagrius
338–340 Flavius Philagrius
  1. Római történeti kézikönyv praefectus Aegypti, 375–377. o.
  2. Római történeti kézikönyv praefectus Aegypti, 375–377. o.
  3. Római történeti kézikönyv helytartó, 250. o.
  4. Római történeti kézikönyv praefectus Aegypti, 375–377. o.
  5. Római történeti kézikönyv praefectus Aegypti, 375–377. o.
  6. Római történeti kézikönyv praefectus Aegypti, 375–377. o.
  7. Római történeti kézikönyv praefectus Aegypti, 375–377. o.
  8. Római történeti kézikönyv praefectus Aegypti, 375–377. o.
  9. Római történeti kézikönyv praefectus Aegypti, 375–377. o.
  10. Római történeti kézikönyv praefectus Aegypti, 375–377. o.
  • Római történeti kézikönyv: Havas László – Németh György – Szabó Edit: Római történeti kézikönyv. Budapest: Korona Kiadó. 2001. ISBN 963 9191 75 2  
  • Római társadalomtörténet: Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Budapest: Osiris Kiadó. 2000. ISBN 963 379 669 5  

További információk

szerkesztés