Beosztás (felsőoktatás)

(Professzor szócikkből átirányítva)

A magyar egyetemeken, főiskolákon és kutatóintézetekben a hazai szokások és a törvényi szabályozás[1][2] alapján az oktatói-kutatói pályának – emelkedő hierarchia szerint – az alábbi beosztásait (valójában ezek munkakörök és egyúttal címek[2]) különböztetik meg:

Munkakörök

szerkesztés
  • Kutatói munkakörben,[5] illetve kutatóintézetekben és egyetemeken levő akadémiai kutatóhelyeken:
    1. tudományos segédmunkatárs
    2. tudományos munkatárs vagy tudományos kutató
    3. tudományos főmunkatárs
    4. tudományos tanácsadó
    5. kutatóprofesszor

Az oktatói munkaköri elnevezések (az alábbi kiegészítéssel) egyúttal munkaköri címek is, melyet az adott munkakörben lévő az adott alkalmazás fennállása alatt (annak megszűnéséig) használhat is.[2]

Az egyetemi tanár[6] (és a vonatkozó törvényi szabályozás hatálybalépéséig a cím használatára jogosultságot szerzett főiskolai tanár[7][8]) jogosult a professzori cím használatára, ameddig a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök a tanári cím használatának jogát nem vonja meg.[3]

Nevek megadásakor előbb általában a tudományos fokozatot, majd a nevet és a beosztást (címet) adják meg (például Dr. X. Y. docens [de szövegközi helyzetben kis d-vel: dr. …]). Kivétel ezalól a professzorok megszólítása: pl. Igen tisztelt Professzor Úr (vagy Asszony)! De szokásos a beszélt nyelvben az X. Y. professzor forma is.

Egyéb beosztások

szerkesztés

Léteznek az oktatói-kutatói munkaköröktől eltérő tanári munkakörök is a felsőoktatásban. A leggyakoribb ilyen munkakörök: nyelvtanár, testnevelő tanár, művésztanár, gyakorlati oktató, kollégiumi tanár, mérnöktanár, műszaki tanár.[9]

A nem főállásban alkalmazott oktatók státusza óraadó. Bizonyos esetekben az intézmény szenátusa a következő címeket adományozhatja az óraadóknak:

  • egyetemi magántanár – ha rendelkezik doktori fokozattal, habilitációs oklevéllel és kiemelkedő nemzetközi szaktekintély,
  • címzetes főiskolai vagy egyetemi docens, illetve címzetes főiskolai vagy egyetemi tanár – ha doktori fokozattal rendelkezik és országosan elismert szaktekintély,
  • mesteroktató – ha kiemelkedő gyakorlati oktatói munkát végez, de ehhez nem szükséges még a PhD sem.
  1. 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról Archiválva 2012. január 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, NEGYEDIK RÉSZ
  2. a b c 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (Nftv.) Archiválva 2014. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, 27. § (2) bek.
  3. a b Nftv. Archiválva 2014. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, 27. §
  4. KSH Foglalkozások Egységes Országos Rendszerében meghatározása és feladatai
  5. 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (Nftv.) Archiválva 2014. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, 33. § (2) bek.
  6. Nftv. Archiválva 2014. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, 28. § (5) bek.
  7. 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról Archiválva 2012. január 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, 149. § (3) bek
  8. Nftv. Archiválva 2014. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, 106. § (7) bek.
  9. Tanár – AVIR fogalomtár. [2014. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 25.)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés