Quintus Fabius Maximus Verrucosus Cunctator

római politikus és hadvezér

Quintus Fabius Maximus Verrucosus Cunctator (I. e. 260[2]I. e. 203) római politikus és hadvezér, négyszeres consul (i. e. 233, 228, 214 és 209), kétszeres dictator (i. e. 221 és 217), 230-ban censor, egyszer consul suffectus (i. e. 215). A Cunctator (tétovázó) ragadványnevet a második pun háború során tanúsított magatartása és stratégiája nyomán kapta. A Verrucosus nevet pedig, mely szemölcsöset jelent, felső ajka feletti szemölcse miatt kapta.[3] Ősi patrícius gensből származott (Fabiusok), apja Quintus Fabius Maximus Gurges volt, nagyapja szintén Q. Fabius Maximus Gurges, dédapja Quintus Fabius Maximus Rullianus volt, mindannyian consulok. Első consulsága idején a senatus triumphust ítélt meg a ligurok feletti győzelme nyomán. Valószínűleg részt vett az első pun háborúban. A háború után lendült fel politikai karrierje, kétszer consul, egyszer pedig censor lett, majd i. e. 218-ban követ volt Karthágó felé. Livius szerint ő üzent hadat a karthágói senatusnak, miután Hannibál elfoglalta Saguntumot. Valószínűbb azonban az, hogy egyik rokona, Fabius Buteo tette meg ezt.[4]

Quintus Fabius Maximus Verrucosus Cunctator
Születetti. e. 279 és i. e. 275 között[1]
ókori Róma
Elhunyti. e. 203[1]
Róma
Állampolgárságarómai
GyermekeiQuinto Fabio Máximo
Szüleinem ismert
Quintus Fabius
Foglalkozása
  • ókori római politikus
  • Ancient Roman military personnel
Tisztsége
A Wikimédia Commons tartalmaz Quintus Fabius Maximus Verrucosus Cunctator témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Digital Prosopography of the Roman Republic (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 29.)
  2. Fabius Maximus. In Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok. Online elérés
  3. Scott-Kilvert, Ian. Plutarch: Makers of Rome. Penguin Group, 53. o. (1965). ISBN 978-0-14-044158-1 
  4. (Liv. Ab Urbe Cond. xxi. xviii)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Fabius Maximus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További irodalom szerkesztés


Elődei:
Lucius Postumius Albius
és
Spurius Carvilius Maximus Ruga
Consul
i. e. 233
collega:
Manlius Pomponius Matho
 
Utódai:
Marcus Aemilius Lepidus
és
Marcus Publicius Malleolus
Elődei:
Lucius Postumius Albius
és
Cnaeus Fulvius Centumalus
Consul
i. e. 228
collega:
Spurius Carvilius Maximus Ruga
 
Utódai:
Publius Valerius Flaccus
és
Marcus Atilius Regulus
Elődei:
Publius Cornelius Scipio Asina
és
Marcus Minucius Rufus
Marcus Aemilius Lepidus (suff)
Consul
i. e. 221
collega:
– (dictator)
 
Utódai:
Quintus Lutatius Catulus
és
Marcus Valerius Laevinus
Lucius Veturius Philo
Elődei:
Cnaeus Servilius Geminus
és
Caius Flaminius Nepos
Marcus Atilius Regulus (suff)
Consul
i. e. 217
collega:
(dictator)
Marcus Minucius Rufus
 
Utódai:
Quintus Lutatius Catulus
és
Marcus Valerius Laevinus
Lucius Veturius Philo
Elődei:
Marcus Claudius Marcellus (suff)
és
Tiberius Sempronius Gracchus
Consul
i. e. 215
collega:
Tiberius Sempronius Gracchus
 
Utódai:
Quintus Fabius Maximus Verrucosus Cunctator
és
Marcus Atilius Regulus
Elődei:
Quintus Fabius Maximus Verrucosus Cunctator (suff)
és
Tiberius Sempronius Gracchus
Consul
i. e. 214
collega:
Marcus Claudius Marcellus
 
Utódai:
Quintus Fabius Maximus Verrucosus
és
Tiberius Sempronius Gracchus
Elődei:
Quintus Fabius Maximus Verrucosus Cunctator
és
Marcus Claudius Marcellus
Consul
i. e. 213
collega:
Tiberius Sempronius Gracchus
 
Utódai:
Caius Claudius Centho (dictator)
Elődei:
Quintus Fulvius Flaccus (dictator)
Consul
i. e. 209
collega:
Quintus Fulvius Flaccus
 
Utódai:
Marcus Claudius Marcellus
és
Titus Quinctius Crispinus