Főmenü megnyitása

Rábakethely (szlovénül Trošče, vend alakban Troušče, németül Marckl) Szentgotthárd város része, egykor önálló település volt.

Rábakethely
Allerheiligenkirche, Rábakethely, Szentgotthárd.jpg
Közigazgatás
Település
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Rábakethely (Magyarország)
Rábakethely
Rábakethely
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 57′ 01″, k. h. 16° 15′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 01″, k. h. 16° 15′ 33″
A Wikimédia Commons tartalmaz Rábakethely témájú médiaállományokat.

A területet a szentgotthárdi ciszterci apátság birtokolta hosszú időn keresztül. A többi apátsági birtokon található településsel ellentétben Kethely és a közeli Zsida ill. Zsidahegy nem majorokból akalultak ki. A falu első írásos említése Kedhel 1350-ből, mivel vásártartási joga volt, ezért keddi napokon került sor a vásárokra. A faluban már az Árpád-korban állhatott templom, ugyancsak a mostani Mindenszentek-temploma helyén. A rábakethelyi kegyhely hosszú évszázadokon át a vendvidéki és más környékbeli falvakat fogta össze, ezért Rábakethely és Szentgotthárd éppúgy a Vendvidék része, bár etnikailag többségében magyar lakosú.
További írásos említései: 1354 Kedhel, 1423 Kethel, 1548 Kethhel, 1576 Kethel, valamint Mind-Zenth, 1581 Kethel, 1620 Kethell.

A ciszterci apátság monostora nem messze feküdt innen. 1391-ben az apátságot és vele együtt Kethelyt is Luxemburgi Zsigmond a Szécsieknek adományozza. Ekkor a településen egytelkes nemesek éltek.
1605-ben Wolfgang von Tieffenbach csapatai szállták meg, ezt követően török támadások érték, ami miatt 1638-ban behódolt Kethely a kanizsai törököknek. 1664-ben lezajlott szentgotthárdi csata során nem messze innen állt a török hadsereg arcvonala, s a települést felégették.
A 18. században az apátság újjáéledt és ismét annak birtokába tartozott. Templomát a 19. században átalakították.

1907-ben nevéhez hozzátoldották a Rába jelzőt. 1950-ben egyesítették Szentgotthárddal, melynek azóta is a részét képezi.

Kethelyen élt a vértanúhalált halt Brenner János káplán, akit a szomszédos Zsida közelében gyilkoltak meg, kommunista felforgató tevékenység keretében.

Híres emberekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 230. o. ISBN 963-9257-14-1  
  • Kalász Elek: A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban, Budapest 1932.