Rényi Alfréd

magyar matematikus, akadémikus

Rényi Alfréd (Budapest, 1921. március 20. – Budapest, 1970. február 1.[1]) magyarországi zsidó matematikus, akadémikus, Rényi Kató férje.

Rényi Alfréd
Született

Budapest[4]
Elhunyt 1970. február 1. (48 évesen)[2][5][3]
Budapest[6]
Állampolgársága magyar
Házastársa Rényi Kató
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Sírhely Farkasréti temető (6/1-1-31)
A Wikimédia Commons tartalmaz Rényi Alfréd témájú médiaállományokat.

SzármazásaSzerkesztés

Budapesten született Rényi Artúr (1884–1953)[7] mérnök és Alexander Borbála gyermekeként.[8] Apai nagyszülei Rosenthal Alfréd kereskedő és Hirschler Ilona (1848–1926),[9] anyai nagyszülei Alexander Bernát (1850–1927)[10]filozófus, egyetemi tanár és Brössler Regina voltak.

TanulmányaiSzerkesztés

A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen Fejér Lipót tanítványa volt 1940–44 között, majd a második világháború után a szegedi egyetemen Riesz Frigyesnél doktorált. Kandidátusi fokozatát 1947-ben Moszkvában szerezte.

PályafutásaSzerkesztés

1949-től a debreceni tudományegyetem professzora lett. 1950-ben ő hozta létre a Magyar Tudományos Akadémia gyorsan világhírűvé vált Alkalmazott Matematikai Intézetét, amelynek haláláig igazgatója volt. 1952-től az ELTE valószínűségszámítási tanszékét is vezette.

 
Rényi Alfréd sírja Budapesten. Farkasréti temető: 6/1-1-31

1949-től az Akadémiának levelező, 1956-tól rendes tagja lett. Emlékére az Akadémia Matematikai Kutató Intézete 1972-ben Rényi-díjat alapított.

Tudományos érdemeiSzerkesztés

A matematikában a kombinatorika, a gráfelmélet, és főleg a valószínűségszámítás területén ért el eredményeket. 1947-ben továbbfejlesztette a Linnyiktől származó nagy szitát, és ennek felhasználásával világraszóló eredményt ért el a Goldbach-sejtéssel kapcsolatban: igazolta, hogy minden elegendően nagy páros szám egy prímszám és egy olyan szám összege, amelynek legfeljebb K prímosztója van, ahol K egy konkrét, megadható szám. Mintegy 350 cikkéből 32 Erdős Pállal közös. Jelentős volt a tudománynépszerűsítő tevékenysége is.

„A matematika lételeme volt; séta közben, síelés vagy autóvezetés közben is mindig hajlandó volt matematikai diszkusszióba belemenni. Ez a szüntelen lobogás, ez a cigarettával és feketekávéval állandóan élesztett izzás égette el fiatalon, munkaereje és kedve teljében, pillanatra sem érezve a hanyatlás fájdalmát.” (Turán Pál)

Mondásai:

„Aki azt mondja, nem szereti a matematikát, az tulajdonképpen azt mondja, nem szeret gondolkozni.”

„Ha rossz kedvem van, matematizálok, hogy jó kedvem legyen. Ha jó kedvem van, matematizálok, hogy megmaradjon a jó kedvem.”

„A matematikus olyan gép, amely kávéból tételeket készít.” (Ezt sokan hibásan Erdős Pálnak tulajdonítják.)

ElismeréseiSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

MűveiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés