Főmenü megnyitása

Révész Imre (született: Csebrai Imre[1]) (Sátoraljaújhely, 1859. január 21.Nagyszőlős, 1945. február 3.[2]) festőművész, grafikus.

Révész Imre
Revesz imre pollak.jpg

Született

Sátoraljaújhely
Meghalt

Nagyszőlős
Sírhely Nagyszőlős
A Wikimédia Commons tartalmaz Révész Imre témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

PályafutásaSzerkesztés

Édesapja Csebray Károly evangélikus tanító, de református iskolában tanított, édesanyja Loysch Paulina. Két gyermekük született: Imre Károly és 1860-ban Margit Karolina (mindkettőjüket református vallásra keresztelték). A gyermekek Sátoraljaújhelyen születtek, de Nagyszőlősőn nevelkedtek, ugyanis anyjuk válása után egyedül nevelte őket, és itt kapott állást postamesterként. Imre a debreceni gimnáziumba járt és képezte festői tehetségét, amikor az alföldi vásárok forgatagában paraszti típusokat, karaktereket rajzolt.

Művészeti tanulmányait Bécsben kezdte, 1873 és 1875 között a Bécsi Művészeti Akadémia hallgatója lett, s különösen a litográfia módszereit tanulmányozta. Griepenkerl és Müller nevű mesterek voltak a tanítói, műveiről már ekkor írtak a bécsi folyóiratok. 1878-1879-ben közel egy évig a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, Székely Bertalan volt a mestere, majd állami ösztöndíjjal ismét a bécsi akadémiára ment, ahol három éven keresztül tökéletesítette tudását. 1879-ben, 20 évesen elnyerte a Bécsi Művészeti Akadémia díját.

Közben a nyári vakációit otthon töltötte s ismerőseiről, barátairól, mint például Skultéty Antalról portrékat készített. Az 1880-as évek elején Budapesten volt első kiállítása, amikor a Munkácsy-pályázatról értesülvén, beküldte Csárdai jelenet című festményét.[3] A műnek komoly sikere volt, a zsűri neki ítélte oda Munkácsy Mihály ösztöndíját, s Erzsébet királyné vásárolta meg a festményt. A hatezer frankos Munkácsy-díj segítségével 1882-ben Párizsba utazott, ahol három évig a híres művész mellett tanult és dolgozott. Révész így megismerkedett Munkácsy munkamódszerével, bepillanthatott tanulmányrajzainak, vázlatainak készülésébe. 1884-ben festette meg a Petőfi a csárdában című képét, amely már teljesen érett mesterként mutatta (később a londoni múzeumba került). Révész Imre festményeit és grafikáit választották az 1900-ban, Budapesten, az Athenaeum kiadásában megjelent Petőfi Sándor összes költeményei című kétkötetes mű illusztrálására.

Utazásaiból Révész többször is hazatért Kecskemét és Szentes vidékére, sok vázlatot, rajzot készített a népi életről és mindig visszatért kedvenc témájához, az 1848-as forradalomhoz. 1887-ben bécsi tartózkodása alatt festette meg Katonaszökevény (Menekülők) című képét, mely 1889-ben elnyerte a párizsi tárlat ezüstérmét (vagy bronzérmét).

Bécsi diákkorában ismerkedhetett meg Kürbis Filep festőművésszel, akinek Hermina nevű leánya (később tanítványa is volt) lett a felesége, 1884. augusztus 31-én volt az esküvőjük Nagyszőlősön. Kürbis Hermina Bécsben sokszor kiállított a Galériában. Férjétől eltérően megrendelésre készített pasztellképeket és mesekompozíciókat, de festett arcképeket és karikatúrákat is. Két leányuk született (egyikőjük tragikus módon vízbe fulladt).

1903-ban Révészt meghívták Budapestre a Képzőművészeti Főiskola előadójának, 1904-től oktatott. 1918-ban a Nagybányai művésztelepen dolgozott. Részben szabadiskolájában, részben a főiskolán, részben pedig az 1920-1931 között általa vezetett Kecskeméti művésztelepen a festőművészek egész nemzedékét nevelte fel.

Az 1930-as években látása megromlott, már keveset festett, főként tájképeket, melyek nagyobb része magángyűjteményekbe került. Felesége 1949. február 22-én meghalt és Klára-Hermina lánya társaságában visszatért gyermek- és ifjú kora színhelyére, Kárpátaljára, s Nagyszőlősön „a szomszédok a Király utcában, anyja házának udvarán többször látták az idős festőművészt sütkérezni a napon vesszőből font karosszékében, hosszú szárú pipájával a kezében, gondolatokba merülve.”[4]

A nagyszőlősi temetőben helyezték örök nyugalomra.

MunkásságaSzerkesztés

Népi életképeket (zsánerkép), történelmi képeket festett naturalista stílusban. Fő műve a Panem című alkotás a magyar kritikai realizmus jellegzetes műve. Közismertek Petőfi a nép között, Petőfi a táborban és Csárdai jelenet című képei. Később népieskedő, humoros tartalmú életképeket is festett.

Révész minden egyes vázlatáról, kompozíciójáról a nagy rajztudás, biztos vonalvezetés tanúskodik. Előszeretettel dolgozott vegyes technikával, szénnel, krétával, akvarellel, pasztellel.

Műveit őrzik a legnagyobb magyar közgyűjtemények, így a Magyar Nemzeti Galéria, a Petőfi Irodalmi Múzeum és több vidéki múzeum is (Kecskemét, Szeged, Debrecen, Ungvár), de az érdeklődők az Ermitázsban, a Tretyakov Képtárban és magángyűjteményekben, így Nagyszőlősön is láthatják azokat.

DíjaiSzerkesztés

EmlékezeteSzerkesztés

 
Révész Imre szobra Kecskeméten. Ács József alkotása.
  • A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) 1990-ben alakult meg és Ungváron a Kárpátaljai megyei Néprajzi Múzeumban rendszeresen kiállításokat rendez. Itt a régióhoz kötődő régi és új képzőművész generáció alkotásai láthatók (Réti János színes applikációi, Hidi Endre állatfigurái, kancsói, Erfán Ferenc, Kopriva Attila festményei, Matl Péter és Szocska László régi kompozíciói). A RIT régi tagjai Magyar László, Benkő György, Hrabár Natália, Őri Mihály, stb., a fiatalabb generációból pedig Kulin Ágnes, Brinkács Stefán, Tóth Róbert, Biba Szerhij, stb.
  • Kecskeméten, a Kodály Zoltán téren áll 1968-ban felállított mellszobra (Ács József szobrász alkotása).
  • Kecskeméten utca őrzi a nevét.

MűveibőlSzerkesztés

FestményekSzerkesztés

  • Révész Imre: Cziráky Béla gróf, a főispán[5]
  • Udvarlók, 1881, olaj, vászon, 92,5 x 70 cm, Magántulajdon[6]
  • Öreg lengyel paraszt arcképe, Év n., olaj, fa, 32 x 22 cm[7]
  • Panem! 1899, olaj, vászon, 184 x 225 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest[8]
  • Tavaszünnep (paraván), olaj, vászon, 140x100 cm. Jelezve balra lent: Imre Révész, és jobbra lent: Imre Révész[9]
  • Tornácon, olaj, vászon 63,5×51 cm. Jelezve jobbra lent: Révész Imre[10]
  • Hölgy virággal, 1900, olaj, vászon, 65x49,5 cm. Jelezve jobbra lent.: Révész Imre 1900[11]
  • Konyhában, olaj, vászon, 63×50 cm. Jelezve jobbra lent: Révész I[12]
  • Önarckép, olaj, fa, 25x18,5 cm. Jelezve jobbra fent: Révész Imre[13]
  • Két kislány cigány kisfiúval, 1900 körül, olaj, vászon, 54×70 cm. Jelezve balra lent: I. Revesz[14]

GrafikaSzerkesztés

  • Photo-reklám (könyv), Budapest, Pallas Rt., 1931[15]

JegyzetSzerkesztés

  1. 1883-ban a nevét Révészre változtatta.
  2. Halálozási dátuma több forrásban tévesen 1944, illetőleg február 6.
  3. Munkácsy Mihály a Krisztus Pilátus előtt (1881) sikere és ünneplése viszonzásaként alapítványt tett a fiatal magyar művészek számára. A kép bécsi kiállítása alkalmából I. Ferenc József a Szent István-rend kiskeresztjével tüntette ki. Februárban és márciusban Budapesten szerepelt a mű, ahol a régi Műcsarnok épületében 80 000 ember látta. Munkácsynak látványos ünneplésben volt része, Budapest, majd Munkács díszpolgárává választották. Munkácsy – hálából a lelkes fogadtatásért – pályázat útján elnyerhető, évi 6000 frankos díjat alapított fiatal művészek számára.Boros Judit: Munkácsy Mihály (1844–1900) Archiválva 2009. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
  4. Hudák Elvira: Nagyszőlősi könyvtár megemlékezése a festőről
  5. Cziráki Béla grófról készült festménye.. [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 10.)
  6. Udvarlók című olajfestménye.
  7. Öreg lengyel paraszt című festménye.
  8. Panem! című alkotása.
  9. Tavaszünnep című festménye.
  10. Tornácon című olajfestménye.
  11. Hölgy virággal című alkotása.
  12. Konyhában című műve.
  13. Önarcképe.
  14. Két kislány cigány kisfiúval című olajfestménye.
  15. Grafikája.

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó információkSzerkesztés

  • Éber L. Művészeti lexikon.- Budapest, 1926.
  • Petőfi Sándor összes költeményei. I, II k.- Budapest:Atheneum, 1900.
  • Barát M.: Tisztelgés a mester emléke előtt. In: Kárpáti Igaz Szó.- 1969.- febr.16.
  • Barát M.: Nagyapám jó barátságban volt Révész Imrével. In: Kárpáti Igaz Szó, 2005. febr.12.
  • Sztaskó G.: Kiváló magyar festőművész. In: Kárpáti Igaz Szó, 1959. jan.10.
  • A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságáról