Río Abiseo Nemzeti Park

perui nemzeti park

A Río Abiseo Nemzeti Park egy természetvédelmi terület Peruban.

Río Abiseo Nemzeti Park
IUCN kategória: II (Nemzeti park)
A Breo-vízesés
A Breo-vízesés
Ország Peru
Elhelyezkedése San Martín megye
Legközelebbi város Huicungo
Terület2745,2 km²
Alapítás ideje 1983
Világörökségi adatok
Világörökség-azonosító548
TípusTermészeti és kulturális
Kritériumok(III)(VII)(IX)(X)
Felvétel éve1990
Elhelyezkedése
Río Abiseo Nemzeti Park (Peru)
Río Abiseo Nemzeti Park
Río Abiseo Nemzeti Park
Pozíció Peru térképén
d. sz. 7° 25′ 51″, ny. h. 77° 11′ 05″Koordináták: d. sz. 7° 25′ 51″, ny. h. 77° 11′ 05″
A Wikimédia Commons tartalmaz Río Abiseo Nemzeti Park témájú médiaállományokat.

A nemzeti parkot 1983. augusztus 11-én alapították.[1] Nem csak természeti értékekben, hanem régészeti lelőhelyekben is gazdag, ezért természeti és kulturális (vegyes) kategóriában a világörökség részévé nyilvánították.[2] A turisták elől le van zárva, csak kutatók látogathatják engedéllyel.[1]

FöldrajzSzerkesztés

A 2745,2 km²-es területű nemzeti park Peru középpontjától kissé északra található az Andok fő vonulataitól keletre. Nagy része esőerdővel és köderdővel borított hegyvidéki terület, fő folyói a névadó Abiseo, a Túmac és a Montecristo. Közigazgatásilag San Martín megyéhez, azon belül Mariscal Cáceres tartományhoz tartozik, a legközelebbi város a parktól keletre található Huicungo. Az 1985-től tartó régészeti feltárások 2400–2500 méteres tengerszint feletti magaságokban 36 lelőhelyet tártak fel, közülük a legfontosabb Gran Pajatén és Los Pinchudos. Ezeken a lelőhelyeken a teraszos mezőgazdasági művelés nyomai és öntözőcsatornák maradványai is megfigyelhetők.[1][2]

A nemzeti parkban több nevezetes vízesés is található, például az El Oso („a medve”), a Velo de Novia („menyasszonyi fátyol”), a Shihui és a Las Gemelas („az ikrek”). Fontosabb tavai az Empedrada („köves”), az Escondida („rejtett”), a Colorada („vörös”), a Negra („fekete”), az Honda („mély”) és a Chúcara. Jellegzetes barlangja a Cueva de los Muertos („halottak barlangja”).[1]

A területen meleg és nedves időjárás uralkodik. Az átlaghőmérséklet legalább 18 °C, a csapadék legalább 750 mm évente, a levegő páratartalma pedig jellemzően 90%. A nyugati részeken, ahol évente 800–2000 mm eső hull, a hőmérséklet a magasságtól függően 7 és 25 fok között szokott lenni.[1]

ÉlővilágSzerkesztés

A park területén 1134 növényfajt írtak le. Köztük megtalálható a kihalás által fenyegetett Cedrela montana nevű szappanfavirágú és a Prumnopitys montana nevű kőtiszafaféle, nagy méretű fügefajok, a kaucsukfa, valamint a gazdasági jelentőséggel is rendelkező Croton lechleri nevű kroton, a macskakarom, a cedrela, a Swietenia macrophylla nevű mahagóni és a Cedrelinga cateniformis nevű mimózaforma.[1]

Az állatfajok közül mintegy 900-at figyeltek meg eddig, ebből 181 emlős, 409 madár, 17 hüllő, 30 kétéltű, 14 hal és körülbelül 250 gerinctelen. A park nyugati részén összesen 27 olyan faj él, amely Peru endémikus faja, míg a keleti zónában 18 fenyegetett állatfaj (11 emlős és 7 madár) él.[1] A sárgafarkú gyapjasmajomról korábban azt hitték, teljesen kihalt, de aztán kiderült, hogy ebben a nemzeti parkban még élnek példányai.[2]

KépekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. a b c d e f g Del Río Abiseo (spanyol nyelven). SENANP. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  2. a b c Parque Nacional del Río Abiseo (spanyol nyelven). UNESCO. (Hozzáférés: 2020. február 20.)