A rőf vagy sing egy hagyományos hosszmérték az SI-mértékegységrendszeren kívül.

Erdélyi faragott singek különböző vidékekről

EtimológiaSzerkesztés

A rőf a német Reif szó (eredetileg kötés, kötelék, abroncs jelentésű) átvétele, és egy, elsősorban kelmefélék mérésére használatos hosszmértéket jelent. A magyarba a középfelnémet nyelvjárásokból kerülhetett át. Az eredetibb rejf változatból a réf monoftongizálódással, a rőf pedig feltehetően az utóbbiból kései labializációval keletkezett. Elavulóban van.

TörténeteSzerkesztés

 
Az alsfeldi rőf 1536-ból, Németország

Az európai rőf görög-római előzményű, főleg textíliák, szövetárú, posztók, szalagok, kötelek mérésére alkalmazott kereskedelmi hosszmérték. Egyes források szerint[1] eredetileg a kinyújtott alkar hossza volt, míg mások[2] szerint a kifeszített kar hossza a mell közepétől a hüvelykujj hegyéig.

Első magyar okleveles említése 1255-ből való.[1]

Különböző rőfegységekSzerkesztés

A rőf nagysága országonként, sőt vidékenként változott, általában 60–78 cm között.[2]

  • osztrák rőf 78 cm, illetve egyes helyeken 77,8 cm[2]
  • bajor rőf 83,3 cm[2]
  • porosz rőf 66,7 cm[2]
  • svájci rőf 60 cm[2]
  • dán rőf 62,8 cm[2]
  • svéd rőf 59,4 cm[2]
  • norvég rőf 62,75 cm[2]
  • brabanti rőf pedig 69 cm[2]
  • bécsi rőf 77,75 cm[3]
  • régi budai rőf 58,3 cm[3]
  • új budai rőf 78,3 cm[3]
  • királyi rőf 62,5 cm[3]
  • magyar rőf, vagyis a sing 62,2 cm[3]
  • pozsonyi rőf 78,3 cm.[3]
  • egyiptomi rőf 52,5 cm[4]
  • mezopotámiai szent rőf 99,5–99,6 cm[4]

Megfeleltetése más hosszmértékeknekSzerkesztés

ÉrdekességekSzerkesztés

  • A régi magyar rőföt singnek is nevezték, például Erdélyben.[5]
  • A rőf a népmesékben az egyik leggyakrabban használt hosszmérték.[2]
  • Létezik egy "Tudja a rőf árát" kifejezés, szólás is, "szemérmetlen" jelentéssel.[6]
  • A rőfösboltok tipikusan méteráruval és rövidáruval foglalkozó boltok. Számos még ma is működő vállalkozás viseli a „rőfös” nevet.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2009. november 4.)
  2. a b c d e f g h i j k Magyar néprajzi lexikon. (Hozzáférés: 2009. november 4.)
  3. a b c d e f A Pallas nagy lexikona. (Hozzáférés: 2009. november 4.)
  4. a b Netlexikon. (Hozzáférés: 2009. november 4.)[halott link]
  5. Erdélyi magyar szótörténeti tár, Bukarest: Kriterion, 1975-
  6. Netlexikon. (Hozzáférés: 2009. november 4.)[halott link]

ForrásokSzerkesztés