Rőf
A rőf vagy sing egy hagyományos hosszmérték az SI-mértékegységrendszeren kívül.
EtimológiaSzerkesztés
A rőf a német Reif szó (eredetileg kötés, kötelék, abroncs jelentésű) átvétele, és egy, elsősorban kelmefélék mérésére használatos hosszmértéket jelent. A magyarba a középfelnémet nyelvjárásokból kerülhetett át. Az eredetibb rejf változatból a réf monoftongizálódással, a rőf pedig feltehetően az utóbbiból kései labializációval keletkezett. Elavulóban van.
TörténeteSzerkesztés
Az európai rőf görög-római előzményű, főleg textíliák, szövetárú, posztók, szalagok, kötelek mérésére alkalmazott kereskedelmi hosszmérték. Egyes források szerint[1] eredetileg a kinyújtott alkar hossza volt, míg mások[2] szerint a kifeszített kar hossza a mell közepétől a hüvelykujj hegyéig.
Különböző rőfegységekSzerkesztés
A rőf nagysága országonként, sőt vidékenként változott, általában 60–78 cm között.[2]
- osztrák rőf 78 cm, illetve egyes helyeken 77,8 cm[2]
- bajor rőf 83,3 cm[2]
- porosz rőf 66,7 cm[2]
- svájci rőf 60 cm[2]
- dán rőf 62,8 cm[2]
- svéd rőf 59,4 cm[2]
- norvég rőf 62,75 cm[2]
- brabanti rőf pedig 69 cm[2]
- bécsi rőf 77,75 cm[3]
- régi budai rőf 58,3 cm[3]
- új budai rőf 78,3 cm[3]
- királyi rőf 62,5 cm[3]
- magyar rőf, vagyis a sing 62,2 cm[3]
- pozsonyi rőf 78,3 cm.[3]
- egyiptomi rőf 52,5 cm[4]
- mezopotámiai szent rőf 99,5–99,6 cm[4]
Megfeleltetése más hosszmértékeknekSzerkesztés
ÉrdekességekSzerkesztés
- A régi magyar rőföt singnek is nevezték, például Erdélyben.[5]
- A rőf a népmesékben az egyik leggyakrabban használt hosszmérték.[2]
- Létezik egy "Tudja a rőf árát" kifejezés, szólás is, "szemérmetlen" jelentéssel.[6]
- A rőfösboltok tipikusan méteráruval és rövidáruval foglalkozó boltok. Számos még ma is működő vállalkozás viseli a „rőfös” nevet.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2009. november 4.)
- ↑ a b c d e f g h i j k Magyar néprajzi lexikon. (Hozzáférés: 2009. november 4.)
- ↑ a b c d e f A Pallas nagy lexikona. (Hozzáférés: 2009. november 4.)
- ↑ a b Netlexikon. (Hozzáférés: 2009. november 4.)[halott link]
- ↑ Erdélyi magyar szótörténeti tár, Bukarest: Kriterion, 1975-
- ↑ Netlexikon. (Hozzáférés: 2009. november 4.)[halott link]