Radevormwald
Radevormwald település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 21 952 fő (2021. december 31.).[1] Radevormwald Wuppertal, Hückeswagen és Breckerfeld községekkel határos.
Radevormwald | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Észak-Rajna-Vesztfália | ||
Polgármester | Johannes Mans | ||
Irányítószám | 42477 | ||
Körzethívószám |
02195 (Radevormwald) 02191 (Wupper-völgybeni falvak) | ||
Rendszám | GM | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 21 952 fő (2021. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 407,58 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság |
| ||
Terület | 53.77 km2 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 51° 12′, k. h. 7° 21′Koordináták: é. sz. 51° 12′, k. h. 7° 21′ | |||
![]() | |||
Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén | |||
Radevormwald weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Radevormwald témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Földrajza Szerkesztés
Radevormwald Kölntől 50 km-re fekszik Keleti irányban, egy 421 méteres tengerszint feletti magasságban. Düsseldorf közigazgatási régiójának legmagasabban fekvő városa volt. Most a kölni közigazgatási régióban tartozik.
Szomszédos települések Szerkesztés
Az önkormányzat megoszlása Szerkesztés
- A - Altendorf - Altenhof - Am Grimmelsberg - Auf'm Hagen
- B - Beck - Berg - Bergerhof - Birken - Böhlefeldshaus - Borbeck - Born - Braake - Brebach - Brunsheide - Brunshöh - Buschsiepen
- D - Dahlerau - Dahlhausen - Diepenbruch - Dieplingsberg
- E - Eich - Eistringhausen - Erlenbach - Espert
- F - Feckinghausen - Feldmannshaus - Felsenbeck - Filde - Filderheide - Finkensiepen - Freudenberg - Fuhr - Funkenhausen
- G - Geilensiepen - Grafweg - Griesensiepen - Grüne - Grünenbaum
- H - Hahnenberg - Harbeck - Hardt - Heide - Heidt - Heidersteg - Herbeck - Herkingrade - Hinüber - Honsberg - Hönde - Hönderbruch - Höltersiepen - Hürxtal - Hulverscheidt - Husmecke
- I - Im Busch - Im Hagen - Im Holte - Im Kamp - Im Walde - Im Wiesental - Im Wildental - Ispingrade
- J - Jakobsholt
- K - Kaffekanne - Karlshöh - Karthausen - Kattenbusch - Keilbeck - Kettlershaus - Klaukenburg - Knefelskamp - Kötterhaus - Kottmannshausen - Kräwinkel - Krebsöge - Krebsögersteg - Kronenberg
- L - Laake - Lambeck - Lambeckermühle - Langenkamp - Landwehr - Leimbecker Mühle - Leimhol - Leye - Linde - Lichteneichen - Lorenzhaus
- M - Milspe - Möllersbaum
- N - Nadelsiepen - Neuenhammer - Neuenhaus - Neuenhof - Niederdahl - Niedernfeld - Niederwönkhausen
- O - Oberbuschsiepen - Oberdahl - Oberdahlhauen - Obergraben - Obernfeld - Obernhof - Oberkarthausen - Oberschmittensiepen - Oedeschlenke - Önkfeld
- P - Pastoratshof - Plumbeck - Rechelsiepen
- R - Remlingrade - Rochollsberg - Rädereichen
- S - Scheideweg - Scheidt - Schlechtenbeck - Schmittensiepen - Schnellental - Siepen - Sieplenbusch - Sondern - Stoote - Studberg
- T - Tanne
- U - Uelfe - Ümminghausen - Umbeck - Untergraben - Unterm Busch - Unterste Mühle
- V - Vogelshaus - Vogelsmühle - Vor der Heide - Vor der Mark - Vorm Baum - Vorm Holte
- W - Waar - Walkmüllersiepen - Wellershausen - Wellringrade - Weyer - Wiebach - Wilhelmstal - Winklenburg - Wintershaus - Wönkhausen
- Z - Zum Hofe
A Wuppertal gát alá merült helyek Szerkesztés
A Wupper falvak Szerkesztés
A Wupper folyó a városon keresztül folyik. Dahlerau, Vogelsmühle és Dahlhausen falvak a Wupper völgyben helyezkednek el, ezeket nevezik ún. Wupper falvaknak. Az itt létrehozott textilipar a falvak lakosságának növekedésével járt, és munkahelyek jöttek létre. A középréteghez tartozó emberek itt telepedtek le, és a mai napig itt tevékenykednek, és saját házaikban üzleti tevékenységet folytatnak.
A település története Szerkesztés
Klaus Pampus 1050-ben az Urkundliche Erstnennungen Oberbergischen Orte című könyvében ír a Radevormwald történelméről, a Werden-i császári apátságról, melyet annak idején Rotha-nak hívtak.[2]
1309 és 1316 között Adolf VI von Berg gróf önkormányzati jogokat ruházott a városra, majd 1363-ban A "vor dem walde" (a fa előtti) településről 1363-ban Willhelm II Gróf írt a Berg grófok szolgálatáról, a határ megerősítéséről, mely Sauerland ellen védte Mark megyét.
XV. század Szerkesztés
A város virágzásnak indult, A várost tornyok, kapuk falak védték. Gyapjú szövők és kovácsok telepedtek le a városban.
XVI. század Szerkesztés
A XVI. században tűz pusztított. Az egyik 1525. július 17-én, majd 1571-ben pusztította el a várost. 1540-ben a város plébániája és papsága beleolvadt a református egyházba.
XVII. század Szerkesztés
A települést 1620-ban a protestánsok meghódították Philip I, Landgrave of Hesse uralkodása alatt. A harmincéves háború (1618-48) során a spanyolok és az osztrákok alkalmi ellátóhelye és székhelye volt Ottavio Piccolomini parancsnoksága alatt. 1635 és 1636-ban a holland csapatok, 1638-ban pedig a vesztfáliai csapatok elfoglalták a várost. Ennek eredményeképpen a polgári lakosság gyilkossága, fosztogatása, erőszakolása történt.
Westphalia békéje 1648-ban Wilhelm von Pfalz-Neugurg (1652-1690) uralkoddása előtt történt. A katolikus herceg üldözte az anabaptistákat, így sokan elmenekültek. Az egyik ilyen menekült Adolf von der Leyen volt, aki 1656-ban (vagy 1650-ben) a selyemkiképzést hozta Krefeldbe.
XVIII. század Szerkesztés
1742-ben éhinség volt a településen.
XIX. század Szerkesztés
1802. augusztus 24-én ismét tűz pusztított a városban. 1833-ban először indult el a helyi buszjárat, és megnyílt az első postahivatal. A század végén megindult a vasúti közlekedés. 1886 március 1-én a megnyitott Remscheid-Lennep-Krebsöge-Dahlerau-Wuppertal-Oberbarmen vasútvonal megnyitását ünnepelte a város. Négy évvel később 1890 február 3-án a Krebsöge-Radevormwald közötti új vasútvonal nyílt meg. A város gázellátása 1884-ben indult meg.
XX. század Szerkesztés
1910-ben a Halver vasútvonal megnyitásával befejeződött a Radevormwald környéki vasútvonalak teljes hosszának átadása. Július 1-én pedig a világ második legnagyobb ifjúsági szállója nyitotta meg kapuit a Rajna-vidéken.
A városban megjelentek a helyi vállalkozások, úgy mint zár, fa, kerékpár, papír ipar, építőelem gyárak, motor-, és textilipar, fonoda, ruhaipar.
1928. május 26-án délelőtt 8:15-kor a német Lufthansa F13-as repülőgépe csapódott be Hahnenbergben, megölve ezáltal 3 embert. 1934-ben gázvezetékeket fektettek, ezátal is mérsékelték a városi gáztermelést.
Radevormwald népsűrűsége Szerkesztés
Év | Népesség | Év | Népesség |
---|---|---|---|
1792 | 4.320 | 1961 | 20.957 |
1807 | 3.429 | 1975 | 24.526 |
1826 | 5.383 | 1983 | 23.850 |
1865 | 8.879 | 1995 | 25.720 |
1900 | 10.446 | 2000 | 25.852 |
1939 | 13.861 | 2003 | 25.517 |
1946 | 17.159 | 2004 | 25.390 |
Kultúra Szerkesztés
Helyek, ahová érdemes menni Szerkesztés
A területen számos gát és víztározó található:
- Wuppertal-gát
- Bevertal-gát
- Neyetal-gát (Wippelfürth)
- Ennepe-gát (Breckerfeld)
- Heilenbecker-gát
- Schevelinger-gát
A területen található még Kräwinklerbrücke üdülőhely, amely a Wuppertal-gát körül járható gyalogutak kiindulópontja.
Templomok Szerkesztés
- Protestáns református templom (állami egyház)
- Protestáns evangélikus templom (állami egyház)
- Szent Márton evangélikus templom (Független evangélikus-evangélikus templom)
- Római katolikus templom
- Remlingrade (protestáns templom)
- Wallenberg (protestáns egyház)
- Dahlerau (mind protestáns, mind katolikus egyház)
A város hírességei Szerkesztés
- Franz Rudolf Bornewasser (1866-1951), Trier érseke (1922-1951)
- Heide Rosendahl (sz:1947), német sportoló (1970-1972 az év sportolója)
- Jürgen Fliege (sz: 1947), teológus, televíziós előadó és újságíró
- Fritz Hardt, a város vállalkozója és tiszteletbeli polgára[3]
- Adolf von der Leyen (1624 / 25-1698), vállalkozó, a selyemipar atyja Krefeldben
Kapcsolódó szócikkek Szerkesztés
További információk Szerkesztés
Források Szerkesztés
- ↑ a b register of German municipalities (4th quarter 2022) (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. január 12. (Hozzáférés: 2023. február 12.)
- ↑ https://www.amazon.de/Urkundliche-Erstnennungen-oberbergischer-Orte-Klaus-Pampus/s?ie=UTF8&page=1&rh=i%3Aaps%2Ck%3AUrkundliche%20Erstnennungen%20oberbergischer%20Orte%20Klaus%20Pampus
- ↑ http://www.wuelfingmuseum.de/