Radnaborberek
Radnaborberek (románul: Valea Vinului) település Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Radnaborberek (Valea Vinului) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Beszterce-Naszód |
Község | Óradna |
Rang | falu |
Községközpont | Óradna |
Irányítószám | 427246 |
SIRUTA-kód | 34351 |
Népesség | |
Népesség | 208 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 51 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 740 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 28′ 49″, k. h. 24° 49′ 49″47.480198°N 24.830297°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 49″, k. h. 24° 49′ 49″47.480198°N 24.830297°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésÓradnától északra, a Radnai-havasok alatt, az Ünőkő lábánál fekvő település.
Története
szerkesztésRadnaborberek nevét 1853-ban a Borpatakhoz (Vale-Zsinulu) néven említette először oklevél.
1909-ben Radnaborberek Óradna tartozéka volt. 1909-19 között Valea-Vinului, Radnaborberek, v. Rodna-veche Valea Vinului néven írták. A 2279 méter magas Ünőkő lábánál fekvő kis, katolikus falu lakosai egykor magyarok voltak, de mára csak szórványban beszélik itt a magyar nyelvet.
A környék egykor híres bányáiból valamikor évi kétezer tonna ezüst, hatvan tonna réz, háromszáz tonna cink és száz tonna ólom és két-három kilogramm arany hagyta el a föld mélyét. Az itteni bányászat céljából egykor Felső-Magyarországról, Morvaországból és Bajorországból is hoztak szakembereket. A bányák azonban mára már bezártak.
Nevezetességek
szerkesztés- Reményik Sándor itt alkotta meg 1921-ben Vadvizek zúgása című, tájélményekre alapozó versciklusát.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
Források
szerkesztésTekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.