Ragyogó fénylőcsiga

puhatestű faj

A ragyogó fénylőcsiga[1] vagy ragyogó csiga (Cochlicopa lubrica) Európában és Észak-Amerikában honos, a tüdőscsigákhoz tartozó szárazföldi csigafaj.

Infobox info icon.svg
Ragyogó fénylőcsiga
Cochlicopa lubrica A MRKVICKA.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Altörzs: Héjasok (Conchifera)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Alosztály: Valódi csigák (Orthogastropoda)
Öregrend: Heterobranchia
Rend: Tüdőscsigák (Pulmonata)
Alrend: Szárazföldi csupaszcsigák (Eupulmonata)
Alrendág: Stylommatophora
Öregcsalád: Cochlicopoidea
Család: Cochlicopidae
Nem: Cochlicopa
Faj: C. lubrica
Tudományos név
Cochlicopa lubrica
O. F. Müller, 1774
Szinonimák

Cochlicopa repentina Hudec, 1960
Cionella lubrica

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ragyogó fénylőcsiga témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ragyogó fénylőcsiga témájú médiaállományokat és Ragyogó fénylőcsiga témájú kategóriát.

MegjelenéseSzerkesztés

A csigaház 5–7 mm magas, 2,5–3 mm széles, 5-6 domború kanyarulatból áll. Alakja karcsú, kúpos, a csúcsa lekerekített, gabonaszemre emlékeztet. Színe szarusárga vagy vörösesbarna, kissé áttetsző; a héj felülete fénylően sima. A szájadék pereme belül duzzadt, fogak nem találhatóak. Az állat sötétszürke-feketés, csápjai sötétek. A csigaházat nehéz elkülöníteni a rokon fajoktól, a kis fénylőcsigától (Cochlicopa lubricella) és az egyenesszájú fénylőcsigától (C. repentina).

Elterjedése és életmódjaSzerkesztés

Eredetileg Európa és Észak-Amerika lakója, valamint Izlandon, Madeirán és az Azori-szigeteken is él. Elterjedési területén belül gyakori csigafaj. A déli félteke mérsékelt-mediterrán éghajlatú vidékeire (Dél-Afrikába, Új-Zélandra, Ausztráliába) is behurcolták.

Nedvességkedvelő faj, üde réteken, bokros területeken, erdőkben gyakori. Szárazabb területeken sokszor kövek, kidőlt fatörzsek alá húzódik. Főleg korhadó növényi részekkel és alsóbbrendű gombákkal táplálkozik, de néha zöld növényeket is megrág. Svájcban 2600 m, Bulgáriában 1300 m magasságig található meg. Szaporodási ideje a hőmérséklettől függ, Franciaországban április-májusban rakja le mintegy húsz petéjét a levelek alá a nedves talajra. A petékből a csigák mintegy 2-3 hét múlva kelnek ki és másfél hónap múlva házuk már három kanyarulatból áll. Élettartamuk meghaladja a három évet.

Magyarországon nem védett.

ForrásokSzerkesztés

  1. Domokos Tamás, Pelbárt Jenő:A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés