Ravensburg

város Németországban, Baden-Württemberg tartományban

Ravensburg ([ʁaːvn̩sbʊʁk] vagy [ʁaːfn̩sbʊʁk]) város és megye székhely Németországban, Felső-Svábországban, Baden-Württemberg tartományban.

Ravensburg
Ravensburg címere
Ravensburg címere
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBaden-Württemberg
JárásRavensburg járás
Alapítás éve1276
PolgármesterDaniel Rapp (2010. június 1. – )
Irányítószám88212–88214
Körzethívószám0751
RendszámRV
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség51 482 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség533 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság450 m m
Terület92,04 km² km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 47° 46′ 59″, k. h. 9° 36′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 59″, k. h. 9° 36′ 41″
Ravensburg (Baden-Württemberg)
Ravensburg
Ravensburg
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Ravensburg járás térképén
Elhelyezkedése Ravensburg járás térképén
Ravensburg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ravensburg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ravensburg a Bodeni-tótól északra, Weingarten déli szomszédjában, Friedrichshafen és Linzgau között, az Altdorfer erdőtől északkeletre, a Schussen-medencében fekvő település.

Története

szerkesztés
 
Ravensburg egy régi rajzon

Ravensburg Felső-Svábország gazdasági központja. A város egy része középkori hangulatú. A várost körülvevő gyümölcstermő vidék a lakosság megélhetésének alapját képezi.

A Schussen-medence keleti szélén lévő Ravensburg-Weingarten térség a hallstatti kor óta mindig lakott volt. Weingartentől nyugatra tárták fel a korai legnagyobb alemann temetőt, mely több mint 800 sírt tartalmazott.

1080 körül a Welfek költöztek ide. A Veitsburg alatti település piacjogot és a Stauferek (egy 11-13. században élt nemesi család) gyengülése után birodalmi városi rangot kapott.

A vár a városon kívül maradt, és a császári helytartósághoz tartozott, a város falakkal és tornyokkal védekezett ellene.

A város fénykorát az 1380-ban alapított Nagy Ravensburgi Kereskedelmi Társaság működése jelentette másfél évszázadon át.

A város 1810 óta tartozik Würtemberghez.

Napjainkban neve elsősorban a Ravensburger kiadóval forrt össze, amely a német nyelvterület egyik legjelentősebb társasjátékgyártója.

Nevezetességek

szerkesztés

Ravensburgot a tornyok városának is nevezik. Az óváros részben fennmaradt városfala mentén torony-toronyt követ. A régebbi részei a 14. századból származnak:

  • Miasszonyunk-kapu (Frauentor, 1350)
  • Zöld-torony (Grüner Turm) - nevét a rombuszmintás falfestéstől és a címerekről kapta.
  • Helytörténeti múzeum (Heimatmuseum) - Műalkotások gazdag gyüjteményét, a céhek és az otthoni élet sok emlékét mutatja be.
  • Plébániatemplom (Pfarrkirche st. Jodokus)
  • Alsó kapu (Unteres Tor)
  • Kórház-torony (Spitalburm)
  • Fehér-torony (Weisser Turm), vagy népszerűbb nevén Liszteszsák (Mehlsack) - Nevét fehér vakolatáról kapta.
  • Felső-kapu (Obertor)
  • Schellenbergi-torony (Schellenbergturm)
  • A Markenplatz magas őrtornya a város közepén (Blaserturm). A ravensburgi kereskedelkem fénykorában 1498-ban építették
  • Kereskedők háza (Waaghaus) - A ravensburgi kereskedelkem fénykorában 1498-ban építették hozzá a város közepén álló őrtoronyhoz (Blaserturm).
  • Boldogasszony-templom (Liebfrauenkirche) - A szerény, dísztelen épület 14. századi, minden része a ferencesek építkezését mutatja. 14. századi, a kórusban található szép üvegfestményei jelentősek. A déli oldalhajón látható az 1470-ből való Ravensburgi Madonna másolata (az eredeti Berlinben van).
  • Városháza (Rathaus) - A 15. században épült, 1876-ban neogótikus stílusban építették át, két terem maradt meg részben a régi faburkolattal.
  • Bőr-ház (Lederhaus) - 1574-től a bőrdíszművesek háza
  • Nagy Ravensburgi Kereskedelmi Társaság székháza - 1446-ban épült, később barokk stílusban építették át.

Itt születtek, itt éltek

szerkesztés

Hivatkozások

szerkesztés
  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)