Főmenü megnyitása

Reichenfels osztrák mezőváros Karintia Wolfsbergi járásában. 2016 januárjában 1893 lakosa volt.

Reichenfels
A Szt. Jakab-templom
A Szt. Jakab-templom
Reichenfels címere
Reichenfels címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Karintia
Járás Wolfsbergi járás
Irányítószám 9463
Körzethívószám 0 43 59
Forgalmi rendszám WO
Népesség
Teljes népesség
  • 1894 fő (2016. jan. 1.)
  • 1851 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság809 m
Terület87,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Reichenfels (Ausztria)
Reichenfels
Reichenfels
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 00′ 27″, k. h. 14° 44′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 27″, k. h. 14° 44′ 37″
Reichenfels weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Reichenfels témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Reichenfels a Wolfsbergi járásban
 
Szt. Oszvald-kápolna
 
A reichenfelsi vár romjai
 
A Szt. Péter és Pál-templom belső tere

Reichenfels Karintia keleti részén helyezkedik el a felső Lavant-völgyben, a Packalpe és a Seetaler-Alpok hegyvonulatai között. A Wolfsbergi járás legészakabbi települése. Területe a következő katasztrális községekből áll: Reichenfels (1 064 lakos), Sankt Peter im Lavanttal (313), Sommerau (196), Weitenbach (279).

A környező települések: délre Bad Sankt Leonhard im Lavanttal, délnyugatra Hüttenberg, északra Obdach, keletre Hirschegg-Pack.

TörténeteSzerkesztés

A település - eredetileg a vár - neve ("gazdagkő") a környező hegyekben található ezüst- és aranyércből származik, amelyet már a római időkben is bányásztak. Ennek volt köszönhető a város középkori virágzása is.

A 11. századtól a bambergi püspök birtoka volt. A várat először 1227-ben említik. A település 1457-ben kapott mezővárosi státuszt. 1759-ig püspöki tulajdonban maradt, Mária Terézia idején osztrák fennhatóság alá került.

Az önkormányzat 1850-ben jött létre. 1958-ban hozzácsatolták az addig önálló Sankt Petert.

LakosságSzerkesztés

A reichenfelsi önkormányzat területén 2016 januárjában 1893 fő élt, ami némi visszaesést jelent a 2001-es 2083 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 97,4%-a volt osztrák állampolgár. A reichenfelsiek 95,5%-a katolikusnak, 1,5% evangélikusnak, 1,0% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

LátnivalókSzerkesztés

  • A Szt. Jakab plébániatemplom eredetileg román stílusban épült a 13. században, de azóta többször átépítették. Jókora tornyán barokk hagymakupola látható, a főoltár szintén barokk, a keresztelőkút gótikus, a kerek csontkamra a temetőben pedig román stílusú.
  • a városon kívül áll a Szt. Péter és Pál-templom, a Felső-Lavanttal egyik legrégebbi temploma; első említése 931-ből való. 1480-ban a törökök lerombolták és gótikus stílusban építették újra. Keresztelőkútja késő gótikus, főoltára a 17. századból való.
  • a volt bányászfaluban, Sommerauban található Karintia legrégebbi Szt. Oszvaldnak szentelt kápolnája.
  • a reichenfelsi vár romjai.

TestvérvárosokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Rosemarie Eichwalder: Reichenfels im Lavanttal. Eine Ortsgeschichte des Marktes bis zum Verkauf der bambergischen Besitzungen in Kärnten an Maria Theresia (Dissertation, Univ. Graz). Gedruckte Ausgabe im Eigenverlag, Wolfsberg 2008, ohne ISBN
  • Werner Thelian: Reichenfels - Ein Markt im Wandel der Zeit. Eigenverlag, Bad St. Leonhard 1996, ohne ISBN

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Reichenfels című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)