Ribozim
A ribozimek olyan katalitikus reakciókban közreműködő RNS molekulák, amelyek enzim funkcióval rendelkeznek. Habár a ribonukletidok csupán néhány funkciós csoportot tartalmaznak és a belőlük felépülő lineáris polimer az RNS elsősorban bázispárosodásra alkalmas, mindemellett olyan létfontosságú folyamatokban játszik nélkülözhetetlen szerepet, mint a fehérjeszintézis, valamint az RNS-ek transzkripció utáni módosítása.
E reakciók még kevéssé ismertek, azonban bizonyított hogy a katalitikus reakciót végző RNS molekula mellett kétértékű fémionok, nuklein bázisok, és egyéb kofaktorok is részt vesznek.
A legjelentősebb ribozim maga a fehérjeszintézisért felelős riboszóma, amely 85%-ban RNS-ből áll. Az aminosavak összekapcsolását a peptidil transzferáz centrum végzi, ami egy ribozim. Az eukarióta mRNS a transzkripció után, rendszerint utólagos szerkesztésen megy át (splicing), módosítását a spliceosoma végzi, amely úgynevezett II. es típusú intronokból áll és kétértékű fémionok jelenlétében képes katalizálni a megszintetizálódott mRNS megfelelő részeinek (intronok) kivágódását.
Egyes elméletek szerint (RNS világ) az élet kezdetén RNS molekulák voltak az információ hordozói (ma ez a DNS) és a reakciókat elősegítő enzimek is (ma ezek túlnyomó részt fehérjék).
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ RNA Catalysis: Ribozymes, Ribosomes and Riboswitches, Scott A. Strobel and Jesse C. Cochrane, Curr Opin Chem Biol. 2007. december; 11(6): 636–643.