Risovac (Bosanski Petrovac)

falu Bosznia-Hercegovinában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. április 5.

Risovac (szerbül: Рисовац) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Bosanski Petrovac községben.

Risovac
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásBosznia-hercegovinai Föderáció
KantonUna-Szanai
KözségBosanski Petrovac
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 37
Népesség
Teljes népesség57 fő[1]
Népsűrűség2,2 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület25,98 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 45′, k. h. 16° 12′44.750000°N 16.200000°EKoordináták: é. sz. 44° 45′, k. h. 16° 12′44.750000°N 16.200000°E
SablonWikidataSegítség

Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 29, közúton 49 km-re délkeletre, Bosanski Petrovactól légvonalban 22, közúton 32 km-re északnyugatra, a Grmeč-hegységben, a Bosanski Petrovac – Bosanska Krupa út mentén fekszik. Risovacban a következő településrészek találhatók: Brdo (Podbiguz), Grabovac, Cerovače, Mali Risovac és Ravni Risovac. A falu vízben gazdag. Körülbelül száz forrás van benne. E források némelyike egyesíti vizeit és nagyobb patakokat képez, és mindegyik nyugatról keletre vagy délkeletre folyik. Ezek a patakok általában víznyelőkben végződnek.[3] Risovac a Petrovaci-mező szélső északnyugati részén található, és a mező harmadik mélységi zónáját képviseli. Az innen származó szinezett víz az Una-medencében, Bosanska Krupa közelében bukkan elő a föld alól.

Népessége

szerkesztés
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[4]
Népesség
2013[4]
Szerb 370 57
Bosnyák 0 0
Horvát 1 0
Jugoszláv 2 0
Egyéb 6 0
Összesen 379 57

Története

szerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a történelem előtti időkben lakott volt. A határában levő Gradić nevű lelőhelyen, egy magaslaton szabálytalan, kerek alaprajzú falak zárnak körül egy egyhektáros területet, melyynek korát a cseréptörekékek és egyéb leletek alapján a szakemberek a bronzkorra és a vaskorra teszik. A Sainovac nevű hegy tetején, Sainovac grad nevű lelőhelyen egy másik történelem előtti erődített település maradványai is találhatók. Az ovális alaprajzú, észak-déli tájolású település maradványai egy 300 x 180 méteres területre terjedt ki. A területet alacsony, rosszul megőrzött kőfalak határolták. Itt is számos bronzkori és kora vaskori lelet, főként kerámiatöredék került elő.[5]

A szerb faluban a második világháborúig több horvát is élt, akik 1879-ben és 1880-ban Lika és Krbava felől telepedtek ide be. A második világháború idején a Független Horvát Állam elleni szerb felkelés során a horvátokat elűzték és a háború után sem engedték visszatelepedni őket. [6]

1941 nyarán a Boszniai Krajina különböző helyeiről, Bosanski Petrovac, Bosanska Krupa, Bihács és más községekből idehurcolt mintegy 300 tekintélyes szerb polgárt az usztasák egy Risovac falu közelében levő barlangba hurcolták, ahol kivégezték őket. [7][8]

Nevezetességei

szerkesztés
  • A Grmeč-hegység egyik vonulata, a Risovačka greda alatt két barlang található. Az egyik Vodice térségében található, 600 m magasságban. A keletkezés módja szerint a víznyelők, típusa szerint az egyszerű csatornabarlangok típusába tartozik. A második barlang állandóan működő víznyelő jellegű, mert a legszárazabb időszakban is kap vizet.[9]
  • Két bronzkori és vaskori erődített település maradványai.[5]
  1. népszámlálás, http://www.statistika.ba/?show=12&id=11436, 2013
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=11436
  3. Petar Rađenović, Bjelajsko polje i Bravsko, Beograd, 1923.
  4. a b Popis 2013 u BiH – Bosanski Petrovac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
  5. a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. február 18.)
  6. Klix.ba Muslimani i katolici uz podršku pravoslavaca zajedno čistili groblje u Bosanskom Petrovcu, 17. svibnja 2015. (hozzáférés: 2017. február 1.)
  7. Драгољуб Савић, свештеник из Крњеуше, Прељина 15.4.1942. године
  8. Документа о геноциду над Србима у Босни и Херцеговини, од априла до августа 1941.. Бања Лука, Српско Сарајево: Академија наука и умјетности Републике Српске, 104—107. o. (2001. november 26.) 
  9. Rade Davidović, Petrovačko polje, Novi Sad, 1981.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Risovac (Bosanski Petrovci) című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Risovac (Bosanski Petrovac, BiH) című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Рисовац (Босански Петровац) című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés