Robert Harris
Robert Dennis Harris (Nottingham, 1957. március 7. –) angol regény-, esszé- és forgatókönyv-író.
Robert Harris | |
Robert Harris 2024-ben | |
Élete | |
Született | 1957. március 7. (67 éves) Nottingham, Nottinghamshire, Anglia |
Nemzetiség | brit |
Házastársa | Gill Hornby (1988–) |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | regény, esszé, forgatókönyv |
Alkotói évei | 1982 – |
Fontosabb művei | Szellemíró (2007) Tiszt és kém (2013) |
Kitüntetései |
|
Irodalmi díjai | Thriller-díj (2008)[1] César-díj (2020)[2] |
Robert Harris aláírása | |
Robert Harris weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Harris témájú médiaállományokat. |
Élete és pályája
szerkesztésRobert Harris Nottingham-ben nőtt fel. Már gyerekkorában álmodozott arról, hogy író lesz, azoknak a látogatásainak a hatására is, amelyeket apja munkahelyén tett, egy nyomdában. Középiskolai tanulmányai alatt színdarabokat írt és cikkeket a tanulók folyóiratába. Azután a Cambridge-i Egyetemen tanult angol irodalmat,[3] és a diákok hetilapjába írt.
Egyetemi tanulmányai után Robert Harris újságíró lett. Előbb a BBC-nél dolgozott a hírekkel és folyó ügyekkel foglalkozó műsorok terén, majd 1987-ben, 30-évesen politikai szerkesztő lett a The Observer-nél . Később a The Sunday Times-nál volt vezércikk-író.
1982-ben jelent meg az első könyve, egy esszé, amelyet egyik BBC-beli kollégájával együtt írt, majd egyedül is néhány más ilyen jellegű könyvet is publikált. 1992-ben kezdett regényeket írni.
1997-ben felhagyott az újságírással, de 2001-ben visszatért ehhez a tevékenységhez mint vezércikk-író a The Daily Telegraph-nál.[4]
2007-ben Robert Harris mint szövegkönyv-író kezdett együttműködni Roman Polański filmrendezővel. Elsőre a Pompeji című regényéből írt szövegkönyvet, de felhagytak a film elkészítésével, színészek sztrájkkal való fenyegetése miatt.[5] Egy másik Harris-regény, Szellemíró, alapja volt az azonos című 2009-ben forgatott filmnek. Ismerve Polański érdeklődését a Dreyfus-ügy iránt, az író megjelentette 2013-ban az ebből ihletett Tiszt és kém című regényét, amelyből aztán a francia-olasz Tiszt és kém – A Dreyfus-ügy című filmet forgatták le 2019-re.[6]
Politikai nézeteit tekintve az író egy ideig Tony Blair-rel rokonszenvezett, de csalódott benne az Egyesült Királyság részvétele miatt a 2003-ban kezdődött iraki háborúban, amikor Blair volt a miniszterelnök.[7] Szimpatizánsa maradt a Munkáspártnak 2015-ig, amikor az akkori vezetője, Jeremy Corbyn a párt kommunikációs igazgatójává egy Harris által szélsőbaloldalinak ítélt személyt tett meg.[8] Azután az író a Liberális Demokraták szimpatizánsa lett.[9]
Robert Harris nős és négy gyereke van. Berkshire-megyében, Kintbury faluban lakik.
Művei
szerkesztésEsszék
szerkesztésKezdetben Robert Harris néhány újságírói munkájával kapcsolatos politikai esszét jelentetett meg:
- A Higher Form of Killing (szó szerint „Az ölés magasabb rendű formája”) (1882) a vegyi és a biológiai fegyverekről szól.[10]
- Gotcha! The Government, the Media and the Falklands Crisis (szó szerint „Megvagy! A kormány, a média és Falkland-szigeteki válság”) (1983) a Falkland-szigeteki háború a kormány és a média által való kezelézét elemzi.[11]
- The Making of Neil Kinnock (szó szerint „Neil Kinnock létrejötte”) (1984) a Munkáspárt 1983 és 1992 közötti vezetőjéről szól.[12]
- Selling Hitler: The Story of the Hitler Diaries (szó szerint „Hitler eladása: Hitler naplóinak a története”) (1986) Hitler hamis naplói közlésének az ügyét tárgyalja.[13]
- Good and Faithful Servant: The Unauthorized Biography of Bernard Ingham (szó szerint „Jó és hűséges közszolga: Bernard Ingham engedélyezetlen életrajza”) (1990) a kormány sajtóirodájának főnökéről szól, aki Margaret Thatcher miniszterelnökségének egész ideje alatt töltötte be ezt a tisztet.[14]
Regények
szerkesztésRobert Harris regényei thrillerek. Többségüket viszonylag nem régi vagy ókori római történelmi események és személyiségek ihlették, egyeseket pedig a 21. századi világ aspektusai.
Fatherland (1992) magyarul Führer-nap címmel jelent meg.[15] Tulajdonképpen történelmi fikció, amely a náci Németország a háborúban való képzelt győzelméből indul ki, cselekménye az 1960-as évekbe helyezett, és egy olyan rendőrfelügyelő a főszereplője, aki nem kedveli a rendszert.[16]
Enigma (1995)[17] a neve annak a Németországban kifejlesztett gépnek, amelyet a német hadsereg üzenetek rejtjelezésére használt. Egyik példánya az angolokhoz került, és segítségével fel tudtak törni számos üzenetet a második világháború alatt. Ennek története adja keretét az Enigma című thrillernek.[18]
Archangel (1998) (Sztálin élt, Sztálin él, Sztálin élni fog!).[19] Egy brit történész az 1990-es évekbeli Oroszország káosza közepette megtalálja Sztálin fiát, akit egy sztálinista párt hatalomra akar juttatni.[20]
Pompeii (2003) (Pompeji).[21] Ezzel a regénnyel Robert Harris az ókori Róma felé fordítja az érdeklődését. Főszereplője egy mérnök, aki a Vezúv kitörése előtt dolgozik Pompeii vízellátó rendszerénél, és ennek állapotából rájön, hogy a katasztrófa be fog következni.[22]
Imperium (2006)[23] Marcus Tullius Cicero élettörténetén alapuló trilógia első regénye.[24]
The Ghost (2007) (Szellemíró).[25] Főszereplőjét, egy írót arra alkalmaz egy lemondani kényszerült miniszterelnök, hogy folytassa az előbbi memoárjának írását, miután egy előtte erre alkalmazott író eltűnt.[26] Harris más munkáit elhalasztotta és belekezdett ebbe a könyvébe, miután Tony Blair lemondott miniszterelnöki posztjáról. A regény politikusa rá emlékeztet.[27]
Lustrum (2009)[28] a Ciceró-trilógia második kötete.[29]
The Fear Index (szó szerint „A félelemindex”) (2011) alapja a 2010-ben, a Wall Street-en bekövetkezett tőzsdei villámkrach. Főszereplője egy amerikai kockázati befektető bróker, aki Genfben él és egy új, az emberi agynál gyorsabban működő informatikai algoritmus-rendszert alkalmaz, de ez ellenőrizhetetlenné kezd válni.[30]
An Officer and a Spy (2013) (Tiszt és kém)[31] hűen követi a Dreyfus-ügy eseményeit, képzelt szereplők nélkül, de főszereplője nem Alfred Dreyfus százados, hanem Marie-Georges Picquart őrnagy. Ez nyomozza ki, hogy ki helyett ítélték el Dreyfust.[32]
Dictator (2015) az a regény, amelyik befejezi a Ciceró-trilógiát.[33]
Conclave (2016). A regény cselekménye a Vatikánban zajlik képzelt pápaválasztás körül, de a Katolikus Egyházon belül egymásnak feszülő valós reform- és hagyománymegörzési törekvéseket idézi fel.[34]
Munich (2017). (München)[35] A regény cselekményének keretét az 1938-as Müncheni egyezmény megkötése körüli események adják.[36]
The Second Sleep (szó szerint „A második alvás”) (2019). A regény cselekménye 800 évvel azután zajlik, hogy a civilizáció megsemmisült, és amikor újból az 1468-as évbe ért. Egy kis angliai faluba új pap érkezik eltemetni az előtte ott élőt, és titkokat fedez fel erről, a faluról és a társadalomról.[37]
V2 (2020) (V–2).[38] A regény egyrészt azon német erőfeszítésekből merít, amelyeket 1944-ben azért tettek, hogy ne veszítsék el a háborút, erre a V–2 rakétát kifejlesztve és alkalmazva, másrészt az angolok erőfeszítéseiből, hogy ezt megakadályozzák.[39]
Act of Oblivion (szó szerint „Amnesztiatörvény”) (2022). Cselekménye 1660-ban zajlik. Szereplői mind valós történelmi személyek, kivéve a főszereplőt, akit azzal bíznak meg, hogy felkutassa az I. Károly angol király kivégzéséért felelősöket az Angol forradalom idejében.[40]
Robert Harris egy novellát is írt PMQ[41] címmel, amely a Speaking with the Angel (szó szerint „Beszélgetés az angyallal”) című Nick Hornby által összeállított novella-antológiában jelent meg.[42]
Filmek
szerkesztésRobert Harris forgatókönyvekkel működött közre két regényének a filmrevitelében Roman Polańskival együtt: Szellemíró (2010)[43] és Tiszt és kém – A Dreyfus-ügy.[44]
Ezeken kívül több más Harris-regényt is filmre vittek:
- A Harmadik Birodalom (1994), a Hitler-nap alapján készült tévéfilm;[45]
- Enigma (2001) – mozifilm[46]
- Archangel (2005) – tévéfilm a Sztálin élt, Sztálin él, Sztálin élni fog! alapján;[47]
- München (2021) – mozifilm.[48]
Elismerések
szerkesztésRobert Harris regényei mind bestsellerek, és egyes belőlük készült filmeknek is közönségsikerben és jó kritikákban volt részük.
Díjak:
- 1997 – Enigma (a regény) – A kritika ''Mystère''-díja ;[49]
- 2008 – Szellemíró (a regény) – Thriller-díj az év legjobb regényének;[1]
- 2010 – Szellemíró (a film) – az Európai Filmakadémia díja a legjobb forgatókönyvnek (Roman Polańskival együtt);[50]
- 2011 – Szellemíró (a film) – César-díj a legjobb filmrevitelnek (Roman Polańskival együtt);[51];
- – Lumières-díj a legjobb forgatókönyvnek (Roman Polańskival együtt);[52]
- 2014 – Tiszt és kém (a regény) – Walter Scott-díj ;[53]
- 2020 – Tiszt és kém (a film) – César-díj a legjobb filmrevitelnek (Roman Polańskival együtt).[2]
2022 óta Robert Harris a Leisteri Egyetem díszdoktora.[55]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Thriller Awards (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
- ↑ a b (angolul) César Awards. 2020 Awards, imdb.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
- ↑ Curtis 2013.
- ↑ Johnson 2001.
- ↑ McNary – James – Hayes 2007.
- ↑ Tiszt és kém – a Dreyfus-ügy. cirkofilm.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
- ↑ Bray 2007.
- ↑ Rayner 2015.
- ↑ Edwardes 2017.
- ↑ (angolul) A Higher Form of Killing, goodreads.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
- ↑ (angolul) Gotcha! The Government, the Media and the Falklands Crisis, goodreads.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
- ↑ (angolul) The Making of Neil Kinnock, goodreads.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
- ↑ (angolul) Selling Hitler: The Story of the Hitler Diaries, goodreads.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
- ↑ (angolul) Good and Faithful Servant: The Unauthorized Biography of Bernard Ingham, amazon.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
- ↑ Budapest: Aranyhíd, 1993. ISBN 9637809015.
- ↑ Robert Harris. Führer-nap. moly.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
- ↑ Enigma. Budapest: Magyar Könyvklub, 1998. ISBN 9635486251.
- ↑ Robert Harris. Enigma. moly.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
- ↑ Magyar Könyvklub, 2000. ISBN 9635471475.
- ↑ [Robert Harris. Sztálin élt, Sztálin él, Sztálin élni fog!]. moly.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
- ↑ Budapest: GABO, 2004. ISBN 9639526797.
- ↑ Robert Harris. Pompeji. moly.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
- ↑ GABO, 2010. ISBN 9789636894313.
- ↑ Robert Harris. Imperium. moly.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
- ↑ Budapest: Cartaphilus, 2010. ISBN 9789632661315.
- ↑ Szellemíró. Robert Harris. libri.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
- ↑ Holden 2007.
- ↑ GABO, 2011. ISBN 9789636894320.
- ↑ Robert Harris. Lustrum. moly.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
- ↑ (angolul) The Fear Index. goodreads.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
- ↑ GABO, 2016. ISBN 9789634062554.
- ↑ Robert Harris. Tiszt és kém. moly.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
- ↑ (angolul) Dictator, goodreads.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
- ↑ (angolul) Conclave, goodreads.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
- ↑ GABO, 2018. ISBN 9789634066415.
- ↑ Robert Harris. München. moly.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
- ↑ (angolul) The Second Sleep, goodreads.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
- ↑ GABO, 2022. ISBN 9789635662296.
- ↑ Robert Harris. V–2. moly.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
- ↑ (angolul) Act of Oblivion, goodreads.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
- ↑ Prime Minister's Questions ’a miniszterelnökhöz intézett kérdések’ rövidítése.
- ↑ (angolul) Speaking with the Angel, goodreads.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
- ↑ Szellemíró. port.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
- ↑ Tiszt és kém – A Dreyfus-ügy. port.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
- ↑ A Harmadik Birodalom. port.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
- ↑ Enigma. port.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
- ↑ (angolul) Archangel, imdb.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
- ↑ München. port.hu (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
- ↑ (franciául) Palmarès du Prix Mystère de la critique (A kritika Mystère-díjának nyertesei) (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
- ↑ (angolul) European Film Awards. 2010 Awards, imdb.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
- ↑ (angolul) César Awards. 2011 Awards, imdb.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
- ↑ (angolul) 16th Lumiere Awards announced, en.unifrance.org (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
- ↑ (angolul) 2014 Winner announced, walterscottprize.co.uk (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
- ↑ (angolul) Dagger Awards, stopyourekillingme.com (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.).
- ↑ (angolul) Trio of honorary graduates recognised with Leicester awards, le.ac.uk, 18 iulie 2022.
Források
szerkesztés- (angolul) Bray, Christopher: The Blair Snitch Project: Thriller Pulps Britain’s Ex-Prime Minister (Blair megvádolása: Thriller végez a volt brit miniszterelnökkel). observer.com, 2007. november 13 (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
- (angolul) Curtis, Nick: Battle of the blokebusters: William Boyd v Robert Harris (Bestsellerek harca: William Boyd kontra Robert Harris). standard.co.uk, 2013. szeptember 18 (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
- (angolul) Edwardes, Charlotte: Author Robert Harris on Donald Trump, Theresa May and the new super-elite (Robert Harris író Donald Trump-ról, Theresa May-ről és az új szuper-elitről). standard.co.uk, 2017. február 7 (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
- (angolul) Holden, Anthony: This one's for you, Tony (Ezt jól megkaptad, Tony). theguardian.com, 2007. szeptember 30 (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
- (angolul) Johnson, Daniel: Robert Harris joins Telegraph (Robert Harris a The Telegraph-hoz szerződik). telegraph.co.uk, 2001. szeptember 8 (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
- (angolul) McNary, Dave – James, Alison – Hayes, Dade: Polański pulls out of ‘Pompeii’ (Polański lemond a Pompejiről). variety.com, 2007. szeptember 11 (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)
- (angolul) Rayner, Gordon: Jeremy Corbyn's millionaire spin doctor Seumas Milne sent his children to top grammar schools (Seumas Milne, Jeremy Corbyn milliomos kommunikációs tanácsosa elit-iskolákba adta a gyerekeit). telegraph.co.uk, 2015. október 23 (Hozzáférés: 2023. szeptember 22.)