Rodé Iván

(1910-1989) magyar orvos, rákkutató, radiológus, egyetemi tanár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 5.

Rodé Iván (Budapest, 1910. február 24.[3] – Budapest, 1989. július 13.) magyar orvos, rákkutató, radiológus, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952), az orvostudományok doktora (1957).

Rodé Iván
Született1910. február 24.[1]
Budapest[2][1]
Elhunyt1989. július 13. (79 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
SírhelyeÓbudai temető (17/2-I-28)
A Wikimédia Commons tartalmaz Rodé Iván témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Rodé János (1885–1928) jogász, kormányfőtanácsos és Vondra Ilona (1883–1964) fiaként született. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. 1928 és 1934 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatója volt. 1931–1934 között a Kórbonctani Intézetben dolgozott. 1934. szeptember 22-én doktorrá avatták. Pályáját belgyógyászként kezdte (1934), majd a sugárterápia felé fordult. 1936-tól a Bakáts téri Eötvös Loránd Rádium és Röntgen Intézet munkatársa volt, majd az Országos Onkológiai Intézet (1952) és az Orvostovábbképző Intézet sugárterápiával foglalkozó részlegeinek vezetője volt. 1948-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem magántanára lett. 1958-ban elindította Magyarországon az első kobaltkészüléket. 1968–1972 között az Országos Onkológiai Intézet helyettes igazgatója volt. 1970-ben installálta körkörös gyorsítóval az ultrafeszültségű sugárkezelést. 1980-ban nyugalomba vonult.

Nevéhez fűződik az első magyar onkoradiológiai tanszék (1970) és az ilyen irányú szakképesítés megszervezése. Több angol és német nyelven megírt monográfia, tankönyv és tudományos tanulmány fűződik nevéhez; könyvei közül ma is sok forrásértékű.

Sírja az Óbudai temetőben látogatható (17/2-I-28).

 
Síremléke az Óbudai temetőben (17/2-I-28)
  • A rádiumtherápia alapelvei (Budapest, 1948)
  • A rák sugárterápiája (Budapest, 1952)
  • Általános sugárterápia, nem daganatos és daganatos betegségek sugárkezelése (Budapest, 1962)
  • Die kli­nischen und strahlenbiologishcne Wigen­schaften des Melanoblastoms (Budapest, 1962)
  • General Radiation Therapy (1966)
  • Clinical and Radiobiological Properties of the Melanoblastoma (1967)
  • A konvenciós sugárterápia indikációs területe a rosszindulatú daganatok kezelésében (Budapest, 1976)
  • Őszinte szavak a rákról (Budapest, 1977)
  • Klinikai onkoradiológia (Budapest, 1984)
  1. a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 24.)
  2. a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  3. Születési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári születési akv. 462/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 24.)

További információk

szerkesztés
  • Biológiai lexikon III. (M–R). Főszerk. Straub F. Brunó. Budapest: Akadémiai. 1977. ISBN 963-05-0532-0
  • Magyar tudományos akadémiai almanach az … évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001.
  • Orvosi lexikon. Főszerkesztő: Hollán Zsuzsa. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1973.
  • Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-626-2  
  • Természettudományi lexikon V. (O–S). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1968.
  • Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar lexikon V. (Mf–R). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1962.