Roger Penrose

angol matematikus, elméleti fizikus

Sir Roger Penrose OM, FRS (Colchester, Essex, 1931. augusztus 8. –) fizikai Nobel-díjas angol matematikus és elméleti fizikus. Az Oxfordi Egyetem Rousse Ball matematikai katedrájának professor emeritusa és a Wadham College emeritus tagja.

Roger Penrose
2005-ben
2005-ben
Született 1931. augusztus 8. (92 éves)[1][2][3][4][5]
Colchester[6][7]
Állampolgársága brit
Házastársa
  • Vanessa Thomas (1988–)[8][7]
  • Joan Isabel Wedge (1959–1981)[8][7]
SzüleiMargaret Leathes
Lionel Penrose
Foglalkozása
Tisztsége Rouse Ball Professor of Mathematics (1973–1999)
Iskolái
Kitüntetései
  • a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztje
  • Adams Prize (1966)
  • Dannie Heineman Prize for Mathematical Physics (1971)[9]
  • Royal Society tagja (1972)[7]
  • Eddington Medal (1975)
  • Royal-érem (1985)
  • fizikai Wolf-díj (1988)
  • IOP Dirac Medal (1989)[10]
  • Albert Einstein-érem (1990)
  • Royal Society Science Books Prize (1990)
  • Naylor Prize and Lectureship (1991)
  • Forder Lectureship (1993)[11]
  • Knight Bachelor (1994)[7]
  • Helmholtz-érem (1998)
  • Order of Merit (2000)[7]
  • Order of Merit (2000)[12]
  • Karl Schwarzschild-érem (2000)
  • Marcel Grossmann Award (2000)
  • Josiah Willard Gibbs Lectureship (2000)
  • De Morgan Medal (2004)
  • Amaldi Medal (2004)
  • a Varsói Egyetem díszdoktora (2005)
  • A Leuveni Katolikus Egyetem díszdoktora (2005)
  • Dalton Medal (2005)
  • Dirac Medal for the Advancement of Physics (2006)[13]
  • Clarivate Citation Laureates (2008)[14]
  • Copley-érem (2008)[15]
  • Fonseca Prize (2011)[16]
  • Pomeranchuk Prize (2019)[17]
  • fizikai Nobel-díj (2020)[18]

A Wikimédia Commons tartalmaz Roger Penrose témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Roger Penrose
Penrose által feltalált lehetetlen alakzat, a Penrose-háromszög

Élete szerkesztés

Apja a híres genetikus, pszichiáter és sakkelmélész Lionel S. Penrose (1898–1972) volt. Két fivére Oliver Penrose matematikus, fizikus (*1929) és Jonathan Penrose sakkmester (*1933), húga Shirley genetikus professzor (*1945), férjezett nevén Hodgson.

A Cambridge-i Egyetemen szerzett doktori fokozatot 1957-ben algebrai geometriából. Ezután angol és amerikai egyetemeken dolgozott. 1964–1973 között a londoni Birkbeck College-ban volt docens, majd az alkalmazott matematika professzora. 1973-ban lett az Oxfordi Egyetemen a Rouse-Ball matematikai tanszék professzora.

Tudományos eredményeinek elismeréseként 1994-ben a királynő lovaggá ütötte. 1988-ban a Stephen Hawkinggal közösen elért eredményekért megkapták a fizikai Wolf-díjat.

Kutatási eredményei szerkesztés

A matematikai fizikában és a kozmológiában ért el komoly eredményeket. Több tudományos ismeretterjesztő könyvet írt részben filozófiai témákról.

Ő fedezte fel 1974-ben a róla elnevezett Penrose-féle csempézést, amely két különböző alakú parkettával aperiodikus módon fedi le a teljes síkot. 1984-ben hasonló mintákat fedeztek fel kvázikristályok atomjainak elrendeződésében. Talán a legfontosabb közreműködése az volt, amikor 1971-ben kitalálta a spinhálózatokat, amelyek a hurok-kvantumgravitációbeli téridő geometriáját adták.

Kutatási eredményei még: Escher grafikáinak magyarázata, a téglalap alakú mátrixok Moore-Penrose-inverze.

Ő dolgozta ki a tvisztorelméletet (a tvisztorok a téridő alapjául szolgáló, magasabb dimenziós komplex térben működő, absztrakt geometriai alakzatok).

További alapvető eredménye a kozmológiában a Stephen Hawkinggal megalkotott Hawking–Penrose-tétel, amely szerint az einsteini téregyenleteknek nincs szingularitás (például ősrobbanás, fekete lyuk) nélküli megoldása.

Műveinek magyar kiadása szerkesztés

  • A twisztor-elmélet. Cikkgyűjtemény; Akadémiai, Budapest, 1980 (Magyar fizikai folyóirat. Klasszikus sorozat)
  • A császár új elméje. Számítógépek, gondolkodás és a fizika törvényei; előszó Martin Gardner, ford. Gálfi László; Akadémiai, Budapest, 1993
  • Stephen Hawking–Roger Penrose: A tér és az idő természete. Előadás-sorozatok az Isaac Newton Intézetben; fordította: Both Előd; Akkord, Budapest, 1999 (Talentum tudományos könyvtár); ISBN 963-645-023-4 A Cambridge-i Egyetemen 1994-ben lezajlott vita a kvantumgravitációról (nehezebb olvasmány)
  • A nagy, a kicsi és az emberi elme. Kozmológia, kvantummechanika és a tudatosság fizikája; szerk. Stephen Hawking, Abner Shimony, Nancy Cartwright, fordította: Gergely László Árpád; Akkord, Budapest, 2003 (Talentum tudományos könyvtár)
  • Einstein csodálatos éve. Öt cikk, amely megváltoztatta a fizika arculatát; szerk., bev. John Stachel, közrem. Trevor Limpscombe, Alice Calaprice, Sam Elworthy, előszó Roger Penrose, fordította: Piróth Attila; Akkord, Budapest, 2004
  • Az idő ciklusai. Az univerzum radikálisan új szemlélete; fordította: Gilicze Bálint; Akadémiai, Budapest, 2011 (Új polihisztor)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés