Főmenü megnyitása

Roska Márton (Magyarköblös, 1880. június 15.Budapest, 1961. július 16.) régész. Fő kutatási területe a honfoglalás kora volt; Erdélyben több ilyen tárgyú ásatást végzett.

Roska Márton
Született 1880. június 15.
Magyarköblös
Elhunyt 1961. július 16. (81 évesen)
Budapest
Foglalkozása régész,
egyetemi tanár

ÉleteSzerkesztés

A szamosújvári örmény árvaházban nőtt fel, a helyi gimnáziumban tanult. 1905-ben történelem-földrajz tanári diplomát szerzett a kolozsvári egyetemen, 1908-ban doktorált. 1901-től gyakornokként dolgozott az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárában. 1915–1917 között önként vállalt harctéri szolgálatot. Az első világháború után az egyetem Klasszika Filológia Intézetében lett tanársegéd. 1938–1940 között a debreceni, 1940–1944 között ismét a kolozsvári, majd 1945-1950 között a szegedi egyetemen tanította a régészetet. Az 1942–1944 közt a Kolozsvári Szemle c. negyedévente megjelenő lap munkatársaként működött.

MűveiSzerkesztés

  • A gyakorlati régészet köréből, 1912
  • Bevezetés az őskorba, 1913
  • Néprajzi feladatok Erdélyben, Kolozsvár, 1923
  • Cercetări arheologice în munții Hunedoarei (társszerző D. M. Teodorescu), 1923
  • A régibb kőkor, 1926
  • Az ősrégészet kézikönyve. 1–2., egyetemi jegyzet, 1926–1927
  • Az újabb kőkor, 1927
  • Erdély őskora, Erdély és a népvándorlás kora. A honfoglalás és Erdély (in: A történeti Erdély, Budapest, 1936
  • A zsinegdíszes agyagmívesség Erdélyben, Debrecen, 1939
  • A Torma Zsófia-gyűjtemény az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárában, 1941
  • Erdély régészeti repertoriuma. I. Őskor, Kolozsvár, 1942

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés