Rovás (település)

Rovás (románul: Răvășel) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében. Közigazgatásilag Sálfalva községhez tartozik.

Rovás (Răvășel)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Szeben
Község	Sálfalva
Rang	falu
Irányítószám	557158
Körzethívószám	557158
SIRUTA-kód	145088
Népesség
Népesség	141 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	* (2011)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 00′ 33″, k. h. 24° 22′ 25″46.009287, 24.373522
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Medgyestől délre fekvő település.

Története

Rovás nevét 1302-ben említette először oklevél V. L. recte formában.

Későbbi névváltozatai: 1394-ben p. Rowas, 1397-ben Rauas, 1400-ban Ravas, 1428-ban Rawasd, 1733-ban Ravasel, 1750-ben Revesel, 1760–1762 között Rovás, 1808-ban Rovás, Raweschd, Revasel, 1861-ben Rovás, Revesel, 1888-ban Rovás (Rosch, Rovasell), 1913-ban Rovás.

1362-ben Rawas-i Mihály nevében tűnt fel, akit mint bevallási tanút említettek.

1483-ban pedig Rawas alakban említették, ekkor a Gerendiek tiltották Musnai Jakabot az idevaló birtokrészekbe való beiktatástól.

1534-ben ugyancsak Rawas néven volt említve, mikor Rawas-i Cseh Mihály Rawas-i nemeskúriáját, három lakott és két puszta jobbágytelekkel együtt {s más birtokrészeit} elcserélte Kövesdi Tomori Miklós budai várnaggyal, aki viszonzásul a Rawas-i kúriáért három jobbágytelket, a telkekért pedig ugyanannyi lakott és pusztatelket ad neki Galacon (Fe vm), majd ugyanő 1537-ben mártonfalvi puszta nemestelkét és egy lakott jobbágytelkét zálogba vetette Tomori György kolozsmonostori officiálisnál.

A trianoni békeszerződés előtt 1888-ban Nagy-Küküllő vármegye Bolya-berethalmi, majd 1913-tól Nagy-Küküllő vármegye Szentágotai járásához tartozott.

1910-ben 463 lakosából 3 magyar, 205 német, 275 pedig román volt. Ebből 259 görögkatolikus, 208 evangélikus, 11 görögkeleti ortodox volt.

Nevezetességek

• Evangélikus temploma - A falu feletti domboldalon elhagyottan álló templom elődje még valamikor a 16. században épülhetett. A ma is álló templomot 1825-ben építették. A málladozó vakolatú elhagyott templom orgonája Szászsebesre, oltára pedig a Medgyesi templomba került.

Források

• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.