Főmenü megnyitása

A Ruszalka (oroszul: Русалка) vagy A sellő Alekszandr Szergejevics Dargomizsszkij négyfelvonásos operája, amelyet Puskin költeményére írt. Az operát 1856-ban mutatták be Szentpéterváron.

Ruszalka
Feodor Chaliapin in Rusalka 1910.jpg
Eredeti nyelv orosz
AlapműRusalka
Zene Alekszandr Szergejevics Dargomizsszkij
Szövegkönyv Alekszandr Szergejevics Dargomizsszkij
Főbb bemutatók 1856. május 16.

Tartalomjegyzék

Az opera keletkezéseSzerkesztés

A víz alatti és az emberi világ kapcsolata sok nép folklórjában jelen van, így a szláv mondavilágban is. Ezt a témát számos zeneszerző feldolgozta (Dvořák, Rimszkij-Korszakov és mások). Dargomizsszkij operája szövegét Puskin (1799–1837) A vízitündér című költeménye alapján maga írta. Ez az opera – ellentétben Dvořák művével – nem mesejáték, hanem valódi zenedráma, amelyben meseszerű elemek vannak ugyan, de mégis emberi konfliktusokról szól.

SzereplőkSzerkesztés

 
Saljapin a molnár szerepében
Szereplő Hangfekvés
Molnár basszus
Natasa, a lánya; Ruszalka, vízitündér szoprán
Ruszalocska, a lánya szoprán
Herceg tenor
Hercegnő mezzoszoprán
Olga, a herceg testvére szoprán
Háznagy basszus
Halász tenor
  • Történik: Ukrajnában, a Dnyeper partján, mondabeli időkben.
  • Zenekar: közepes együttes.
  • Kórus: nagy együttes.
  • Időtartam: két és fél óra.

CselekménySzerkesztés

Első felvonásSzerkesztés

Egy öreg molnár él a Dnyeper partján lányával, Natasával. A lány rendszeresen találkozik a herceggel, szerelem ébred közöttük. A molnár nem örül a helyzetnek, próbálja megmagyarázni lányának e kapcsolat reménytelen voltát, de az nem hallgat rá. Egy idő után azonban ritkulnak az ifjú látogatásai, majd amikor egyszer mégis megjelenik, mentegetőzik, zavartan viselkedik, végül nagy nehezen kiböki: búcsúzni jött, mert szülei rangbéli feleségnek valót jelöltek ki számára. Búcsúzóul egy értékes gyöngyöt ajándékoz a lánynak, s elmegy, hiába mondja meg neki Natasa, hogy gyermeket vár tőle. A reményvesztett lány a folyóba öli magát.

Második felvonásSzerkesztés

A herceg és a hercegnő esküvőjét fényes körülmények között rendezik meg. A szertartás közben a herceg panaszos dalt hall a távolból egy elhagyott lányról, s a hang Natasára emlékezteti. A háznagy képzelgésnek tartja az egészet, s próbálja elterelni a figyelmet a dalról, a herceg azonban baljós előjelként gondol rá.

Harmadik felvonásSzerkesztés

Az eltelt tizenkét év során a hercegi házasság valóban boldogtalanná vált, a hercegné egyedül tölti a napjait, miközben a herceg megszállottan csak a Dnyeper környékét járja. Egyik ilyen alkalommal a hercegné és Olga, a herceg húga utána indulnak. Esténként a folyó partján vízi tündérek játszadoznak, ám amint észreveszik a herceget, azonnal eltűnnek a folyóban. Megjelenik az öreg molnár is, aki a lánya elvesztése miatti fájdalmában megőrült, és a folyóba akarja ölni a herceget, akit csak a kísérete tud megmenteni.

Negyedik felvonásSzerkesztés

Natasa valójában nem halt meg, vízi tündérként tovább él, és az eltelt évek alatt Ruszalka és a Dnyeper királynője lett (a ruszalka szó a szláv mondavilágban vízi tündért jelent). A herceg iránti érzései változóak, szereti is, de a bosszú vágya is él benne. Lányának, a víz alatti világban született Ruszalocskának gyakran mesél apjáról, s azt kéri tőle, hogy ha találkozik apjával, csalja a vízbe. Az eset meg is történik, a herceg előtt megjelenik a vízből kiemelkedő Ruszalocska, s elmondja neki, hogy ő a lánya. Kéri, tartson vele a folyóba. A hercegné és Olga megpróbálják visszatartani, de a folyóba gázoló herceget a molnár még beljebb segíti, s a herceg elmerül a habokban.

Az opera színpadra állításaSzerkesztés

Dargomizsszkij Ruszalkáját 1856. május 16-án mutatták be Szentpétervárott, a Mariinszkij Színházban. Ha nem is bukott meg, sikert nem aratott. Magyarországon még nem mutatták be (Dvořák operájától megkülönböztetendő a magyar zenei irodalom inkább A sellő címet használja), de Oroszországban néha műsorra tűzik egyes operaházak.

A zeneSzerkesztés

Az opera zenéjére a lírai jelleg jellemző, kevés benne a zárt szám, vannak benne viszont remek kórusrészletek és táncjelenetek is. A szóló számok közül a molnár első felvonásbeli áriáját, a herceg harmadik felvonásbeli cavatináját és Ruszalka áriáját a negyedik felvonásból koncerteken is éneklik.

CD-ajánlóSzerkesztés

Molnár – Alekszandr Vegyernyikov, Natasa-Ruszalka – Natalja Mihajlova, Herceg – Konsztyantyin Pluzsnyikov, Hercegnő – Galina Piszarenko, Olga – Nyina Tyerentyeva. Közreműködik: a Moszkvai Rádió és Televízió ének- és zenekara. A felvétel helye és ideje: Moszkvai Rádió, 1983. Kiadás: 1999, Relief Records, CR 991059.

ForrásokSzerkesztés