Sámuel Kornél

(1883–1914) magyar szobrászművész

Sámuel Kornél (Szilágykövesd, 1883. április 10.Uzsok, 1914. október 2.) szobrászművész.

Sámuel Kornél
Született 1883. április 10.[1][2]
Szilágykövesd
Elhunyt 1914. október 2. (31 évesen)[1][2]
Uzsok
Állampolgársága osztrák–magyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

ÉletpályájaSzerkesztés

A budapesti Országos Magyar Iparművészeti Iskolában Mátrai Lajos György, majd 1905-től a müncheni képzőművészeti akadémián Balthasar Schmitt tanítványa volt. 1908-ban hazatért és Telcs Ede műtermében dolgozott. 1911-ben olaszországi tanulmányutat tett. Az első világháború kitörését követően frontszolgálatra hívták be, ahol már a harcok kezdetekor hősi halált halt.

Művészi pályájaSzerkesztés

A század eleji magyar szobrászat nagy ígérete volt, azonban tehetségét korai halála miatt nem tudta kibontakoztatni. Elsősorban finom ritmusú, lírai hangú kisplasztikái jelentősek. Formatisztaságra törekvő művein Adolf Hildebrand hatása érződik. Műveivel 1909-től szerepelt kiállításokon. 1910-ben az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat kiállításán Női akt című tanulmányával elnyerte a Harkányi-díjat.[3] Hagyatéki kiállítását az Ernst Múzeum rendezte 1915-ben. Számos művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

Főbb műveiSzerkesztés

  • kisplasztikák:
    • Női akt
    • Merengő
    • Bánat
    • Fortuna
    • Éva
    • Nárcisszus
    • Pénzt olvasó nő
    • Dávid
  • köztéri alkotások

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b http://www.oxfordartonline.com/benezit/view/10.1093/benz/9780199773787.001.0001/acref-9780199773787-e-00160049, Kornel Samuel, 2017. október 9.
  3. A díjat báró Harkányi Frigyes (1826–1919) az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat alelnöke alapította a társulat kiállításain először részt vevő művészek egyikének díjazására

ForrásokSzerkesztés