Sántha Lajos (tornász)
Sántha Lajos (Csorvás, 1915. július 13. – Budapest, 1992. június 21.) olimpiai bronzérmes tornász, a magyar tornászválogatott edzője, a Magyar Tornasport Halhatatlanok Klubjának tagja.
Sántha Lajos | |
Született | 1915. július 13. Csorvás |
Elhunyt | 1992. június 21. (76 évesen) Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar[2] |
Foglalkozása | szertornász |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szerzett érmek | |||||||||||||
|
Élete
szerkesztésA Sántha család gyulai eredetű, nemesi származású, községalapító, kisbirtokos, református család volt. Tagjai szerepet vállaltak a község közéletében: Sántha Gábor, valamint Sántha József, aki közgyám, majd pedig pénztáros volt évtizedekig.
Sántha Lajos 1915-ben született Csorváson. Édesapja Sántha Lajos jegyző, fia születése időpontjában katona Budweisben (Csehország). Ez az I. világháború időszaka. Édesanyja Sántha Ilona, a csorvási anyakönyvi bejegyzés alapján. Az elemi iskola elvégzése után Mezőtúron a Szegedi Kiss István református gimnáziumban folytatta tanulmányait.
Sportpályafutása
szerkesztésTornászként a Postás versenyzője volt. Többszörös magyar bajnokként 1948-ban kijutott a londoni olimpiára, ahol a magyar csapat rendkívül jó eredményt ért el. Sántha Lajos a bronzérmes tornászcsapat tagja volt. A csapat összetétele Tóth Lajos, Sántha Lajos dr., Baranyai László, Pataki Ferenc, Mogyorósi-Klencs János, Várkői Ferenc, Fekete József, Mogyoróssy Győző. Egyéniben is elindult. A legjobb eredménye: nyújtón negyedik helyezést szerzett, az olimpiatörténeti összefoglalók szerint alig maradt le a dobogóról. Ezzel az eredményével a csapat pontszerzője lett. Ebben az időszakban a Postás (PSE) sportolói adták a tornacsapat gerincét. Pályafutása és sportkarrierje is töretlen, hisz a következő olimpiára is kijutott. Ekkor szintén a Postás versenyzője. Az 1952-es helsinki olimpián csapatban hatodik helyezést szerzett, egyéniben az olimpiai tornaverseny 16. helyezettje. Ez korát tekintve nagyon szép eredmény, ekkor már 37 éves volt.
Szakmai tevékenysége
szerkesztésA huszonhatszoros magyar bajnok tornász időközben a Testnevelési Főiskolán a torna tanszék docense, címzetes egyetemi tanár lett. 1952-ben társszerzője a Torna alapismeretek című szakkönyvnek, amelynek többek között Keleti Ágnes is a társszerzője.
Edzői tevékenysége
szerkesztésSántha Lajos dr. az intellektuális tornaiskola megteremtője volt Magyarországon. A kitűnően felkészült, a korszerű technikát megvalósító szakember fanatikus hittel képezte magát, majd később tanítványait a TF-en és a klubokban (Postás, Bp. Honvéd, Ú. Dózsa), illetve a válogatott keretnél. 1952-ben a Budapesti Honvéd férfi tornaszakosztályának a vezetője. Ebben az időszakban, a labdarúgáshoz hasonlóan, több sportegyesület versenyzőit a Honvédhoz igazolták, igazi nagy csapat került az irányítása alá. Később, 1954-től az UTE szakmai irányítója.
Az 1960-as években a magyar tornászválogatott edzője volt.
1971-ben elsőként kapott külföldi edzői szerződésre engedélyt. Több éven keresztül dolgozott Marokkóban, ahol a mai napig a modern versenytorna megalapítójaként tisztelik. Hazajövetele után sem szakadt el a tornától, pedig már közel hetvenéves volt. Budapesten halt meg 1992-ben.
Díjai, elismerései
szerkesztés- Testnevelési Főiskola, torna tanszék docense, címzetes egyetemi tanár
- Mesteredző, 1961.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 27.)
- ↑ sports-reference.com (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. január 26.)
Források
szerkesztés- Karácsony István: A Magyar Tornaszövetség 125 éve
- Karácsony István: A Magyar Tornasport Krónikája
- Karácsony István: Időutazás 130 év a torna történetében
- Sántha Lajos dr. profilja a Magyar Olimpiai Bizottság oldalán