Főmenü megnyitása

A sárgatorkú mézmadár (Manorina flavigula) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a mézevőfélék (Meliphagidae) családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Sárgatorkú mézmadár
Manorina flavigula.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Mézevőfélék (Meliphagidae)
Alcsalád: Mézevőformák (Meliphaginae)
Nemzetség: Meliphagini
Nem: Manorina
Faj: M. flavigula
Tudományos név
Manorina flavigula
Gould, 1840
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárgatorkú mézmadár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgatorkú mézmadár témájú médiaállományokat és Sárgatorkú mézmadár témájú kategóriát.

Tartalomjegyzék

ElőfordulásaSzerkesztés

Szinte egész Ausztráliában elterjedt faj, a kontinensen a York-félszigeten és a délkeleti részek kivételével mindenütt előfordul. Száraz erdők, eukaliptuszerdők, bozótos vidékek lakója, de mezőgazdasági területeken is előfordul.

AlfajaiSzerkesztés

  • Manorina flavigula flavigula - Queensland, Új-Dél-Wales államok területén, valamint Victoria állam északnyugati részén és Dél-Ausztrália keleti részén él.
  • Manorina flavigula lutea - az Északi Területen, Dél-Ausztrália nyugati részén és Nyugat-Ausztrália keleti részén fordul elő.
  • Manorina flavigula obscura - Nyugat-Ausztrália délnyugati területein őshonos.
  • Manorina flavigula wayensis - Nyugat-Ausztrália északi részén él.
  • Manorina flavigula alligator
  • Manorina flavigula casuarina
  • Manorina flavigula clelandi
  • Manorina flavigula melvillensis - a Melville-szigeten élő alfaj
  • Manorina flavigula pallida

MegjelenéseSzerkesztés

Átlagos testhossza 28 centiméter. Háta és feje egyszínű szürkésbarna, erős szárnyai szürkék sárgás mintázattal. Mellét és fejének tetejét élénksárga folt díszíti. Hasa krémszínű, a szeme körüli csupasz bőrfelület, csőre és lábai is sárgák.

ÉletmódjaSzerkesztés

Kis kolóniákban él a facsoportokkal tarkított nyílt térségekben. Mint minden mézevő faj ideje java részét a fák lombkoronájában tölti. Eleségét elsősorban a talajon gyűjti, ahol rovarokat és magvakat szegedet fel. Táplálékot keres azonban a fákon is, ahol virágokból kiszívja a nektárt, közben repülő rovarokat is fog, ezen kívül pókokat és egyéb ízeltlábúakat is fogyaszt, melyeket a fák törzsén és ágain fog el. Gyümölcsöt is fogyaszt. Táplálékkeresés közben messzire elkóborol a pihenőhelyétől. Agresszív madarak, sokat veszekednek a kolónián belül is és harciasan viselkedik más fajokkal szemben is. Előfordul, hogy az egész kolónia együttesen rátámad a ragadozókra és a kisebb fajokat el is tudják kergetni.

SzaporodásaSzerkesztés

A költési időszak júliustól decemberig tart. Fészke száraz fűből, apró ágakból és fakéregből készül, az egészet pókháló tartja össze. A fészek belsejét gyapjúval vagy tollakkal béleli. Fészkét fák ágaira, többnyire igen magasra építi.

A tojó általában 2-3 tojást rak, amelyeket 14-16 nap alatt költ ki. A fiókákat az előző fészekalj fiatal madarai is segítenek felnevelni.

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés