Sárkány István, születési és 1906-ig használt[2] nevén Schweiger István (Budapest, 1882. augusztus 31.Budapest, 1970. március 27.) magyar építész.

Sárkány István
SzületettSchweiger István
1882. augusztus 31.
Budapest
Elhunyt1970. március 27. (87 évesen)[1]
Budapest
Foglalkozásaépítész
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárkány István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

 
Lakóház, Budapest, Ugocsa utca 2.
 
Kelenföldi leányiskola, Budapest, Bartók Béla út 141.
 
Vásárcsarnok, Budapest, Bosnyák tér

Zsidó származású családban született, édesapja Schweiger Vilmos (1847–1928) ügyvéd, édesanyja Schweiger Karolin (1853–1936).[2] 1905-ben szerzett oklevelet a budapesti műszaki egyetemen. Ezt követően Londonban, majd Athénban dolgozott, utóbbi helyen a Görög Nemzeti Bank műszaki osztályán. Később hazatért, és Korb FlórisGiergl Kálmán, majd 1906-tól[2] Lajta Béla irodájában kapott munkát. Az első világháború előtti időben készült pályatervei nem valósultak meg, ezek alól kivételek síremlékek.[3]

1925-ben önálló irodát nyitott, és ekkor már ipari épületek, iskolák, lakótelepek épültek fel tervei szerint.[3]

1970-ben hunyt el 88 éves korában. Végrendeletében óriási könyvtárát a Szépművészeti Múzeumra, bútor-és szőnyeggyűjteményét pedig az Iparművészeti Múzeumnak hagyta.[2]

Ismert épületei szerkesztés

  • 1926–1929: víztorony, Szombathely[2][4]
  • 1928–1929: lakóház, Budapest, Ugocsa utca 2. / Kiss János altábornagy u. 25.[5][6]
  • 1930: a Vágóhíd helyreállítása és új épületei, Budapest[2]
  • 1932: bérház, Budapest, Márvány u.[2]
  • 1932: családi ház, Budapest, Pasaréti út[2]
  • 1935: kelenföldi leányiskola, Budapest, Bartók Béla út 141.[2] (Menyhért Miklóssal közös munka)
  • 1936: családi ház, Budapest, Szemlőhegy u.[2]
  • 1941: lakóház, Budapest, OTI angyalföldi kislakásos telepén[2]
  • 1942–1953: Fény utcai csarnok, Budapest, Fény u. (1998-ban Cságoly Ferenc tervei szerint újjáépítették)[7]
  • 1957: Vásárcsarnok, Budapest, Bosnyák tér[2]
  • 1964: iskola új épületszárnya, Budapest, Kada u.[2]
  • ?: erzsébettelepi iskola[8]
  • ?: szemeretelepi iskola / Bajcsy-Zsilinszky Utcai Általános Iskola (ma Pitagorasz Általános Iskola)[8]

Síremlékek, emlékművek szerkesztés

Tervben maradt épületek, emlékhelyek szerkesztés

  • 1904: Kárpáti turistamenedékház, hallgatói terv (I. díj)[3]
  • 1907: Szabadság-szobor, Budapest (Telcs Ede szobrásszal közös terv)[3]
  • 1908: Rákóczi-emlékmű, Kassa[3]
  • 1908: Artézi ivócsarnok, hely megjelölése nélkül (I. díj)[3]
  • 1909: Könyvtár, hely megjelölése nélkül[3]
  • 1911: Községi nyilvános könyvtár és közművelődési intézet, Budapest[3][13]

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

Egyéb irodalom szerkesztés

  • Major Máté: Sárkány István In: Magyar Építőművészet, 1970/1