Sárközy Kázmér

politikus

Sárközy Kázmér (Nagybajom, 1799. március 10.Pettend, 1876. február 16.) politikus, alnádor, zene- és táncszerző.

Sárközy Kázmér
Az ország tükre 1862. 240. l.
Az ország tükre 1862. 240. l.
Született 1799. március 10.
Nagybajom
Elhunyt 1876. február 16. (76 évesen)
Pettend
Nemzetisége magyar
Foglalkozása politikus,
zeneszerző
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárközy Kázmér témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Sárközy István (alispán) consiliarius és chernelházi Chernel Eszter fia. 1820 körül költözött át Fehér vármegyébe apja nyéki birtokára, megalapítva ezáltal a család fehér megyei ágát. A vármegyei szolgálatot megkezdve 1822-ben aljegyző, 1828-ban szolgabíró, 1832-ben főszolgabíró, 1836-ban Fehér megye másodalispánja, 1844-ben első alispánja lett. E mellett 1836-ban és 1839-40-ben országgyűlési követ is volt és Dessewffy Aurél gróf konzervatív pártjához csatlakozott. 1845-ben nevezték ki a királyi táblához az úrbéri osztály elnökévé, 1847-ben pedig István királyi herceg nádor alnádorrá nevezte ki. A szabadságharc után pettendi birtokán tartózkodott és gazdálkodott, közben küzdött a protestánsok jogainak megnyirbálására kiadott pátens (1859. szeptember 1.) ellen és tevékeny részt vett az egyházi ügyekben is mint a vértesaljai református egyházmegye gondnoka. Ott volt a Scitovszky prímás által (1860. december 18.) Esztergomban összehívott értekezleten is, amelynek célja az országgyűlés összehívása volt. Az alkotmányos élet beköszöntével 1861-ben a csákvári kerület országgyűlési képviselővé választotta. Vay Miklós báró kancellársága idejében 1861-ben a Hétszemélyes Tábla bírája lett és nyugalomba vonulásakor 1869-ben a Magyar Királyi Szent István-rend kiskeresztjét kapta. Tagja volt a Veszprém vármegyei Zenetársaságnak is.

Cikke a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban (1859. A pátens). Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.

MűveSzerkesztés

  • Tíz legújabb Magyar Tánczok… (Pest, 1825).

ForrásokSzerkesztés