Wikipédia

Sáry Fanny

(1828–1905) magyar balett-táncosnő

Sáry Fanny, Sáry Franciska, Saáry Fáni, Sáry Fanni, Sári Fanni (Pest, 1828. február 9. (keresztelés)[2] – Budapest, 1908. január 28.)[3] balett-táncosnő. Aranyváry Emília időszaka előtti vezető magyar prímabalerina.

Sáry Fanny
SzületettSáry Franciska
1828. február 9.
Pest[1]
Elhunyt1908. január 28. (79 évesen)
Budapest
ÁlneveSáry Fanny
Állampolgárságamagyar
HázastársaAdamovics Artur Dániel (h. 1849–)
Foglalkozásabalett-táncos
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja szerkesztés

Apja Saáry (Saári) Antal Szihalomról származó módos bőrkereskedő és csizmadia volt, anyja Kmetty Katalin,[3][4] 1809. augusztus 6-án kötöttek házasságot Pesten, a terézvárosi plébánián.[5]

Sáry Fanny a Nemzeti Színházon belül működő balettiskolában tanult, már növendékként fellépett 1839-ben. Kezdeti sikerei hatására 1843-ban felkarolta Fáy István, a művészetpártoló gróf.[6] Saját költségén küldte a párizsi Opera iskolájába.[7] A magyar sajtó folyamatosan követte tanulmányait, később is állandó témája volt a pesti lapoknak. 1843-ban Veszter Sándor nagy sikerű első külföldi körutazásának résztvevője volt.[8]

1845 áprilisában néhány előadásra visszatért Pestre, ekkor még óriási sikereket aratva. Az előző évben itt vendégszereplő Fanny Elssler nyomán a „magyar Fanny Elsslernek” nevezték. (Ezt a titulust később Bécsben is kiérdemelte.) A közönség és az újságírók kifogásolták, hogy nem szerződteti a magyar társulat.

Fáy gróf támogatásának elapadása után Antonio Guerra balettmester karolta fel, és Bécsben ingyen tanította. A La Lune című balettben olyan sikerrel debütált, hogy a Kärtnerthor Theater két évre szerződtette.[9] 1846-ban meghalt Guerra, támogató híján vissza kellett térnie Pestre. 1846. július 18-án mint vendég jelent meg a nemzeti színpadon. Hamarosan a közvélemény nyomásának engedve szerződést kapott a Nemzetitől.[10] A korábbi egyhangú elismerésekkel szemben, egyre több bírálat jelent meg róla, főként állandó erőltetett mosolya és „fesztelen lábdobálása” miatt.[11] A pesti társulatban nem volt olyan balettmester, aki megfelelő kontrollt nyújthatott volna, vagy továbbképezte volna.

1849-ben férjhez ment Adamovics Artur Dániel bácskai földbirtokoshoz, de – a kor szokásaitól eltérően – színpadi működését nem adta fel. 1849-ben a Nemzeti Színház szinte minden darabjában szerepelt. Április 24-én a Szabad Hangok című darabban, 26-án A kunok című operában adott elő négyes magyar táncot, 30-án az Eszter és Dávid című vígjátékban Pas de deux-t táncolt Kurz Antóniával. Május 24-én a Benyovszky vagy: A kamcsatkai száműzöttek című operában mazurkát adott elő, 30-án a Robin orvos című vígjátékban, június 2-án a Macbeth című nagyoperában, június 15-én a Magyar kivándorlott a bécsi forradalomban című vígjátékban, 18-án a Charlotte kapitány című vígjátékban, 26-án a Fiatal házasok című vígjátékban, július 3-án a Richelieu első párbaja című vígjátékban táncolt.[12] A szabadságharc leverése után további kilenc különböző darabban lépett színpadra.[13] Még 1850-ben is elismerő kritikát kapott: „a spanyol táncban különösen kitűnt, mert nemcsak táncolt, hanem arcjátékával is kifejezni iparkodott a zene és tánc értelmét”.[14] 1851-ig felváltva hol Pesten, hol Bécsben, később végleg Bécsben táncolt.[15]

1882. május 14-én Budapesten, a belvárosi plébánián házasságot kötött Kudlik István királyi táblai bíróval.[16] 1908-ban hunyt el, 79 éves korában, influenza, tüdőlob következtében.[3]

Leánya Adamovits Matild született 1848-ban, keresztelték november 25-én,[17] elhunyt Budapesten, 1932. szeptember 5-én 73 éves korában.[18] Első férje Szabó Grácián, akivel 1869. március 21-én kötött házasságot Pesten,[19] majd elváltak. Második férje Jankovits Miklós.

Fontosabb szerepei szerkesztés

  • A markotányosnő és a postalegény (A. Saint-Léon, 1846)
  • Ondine, a hableány (A. Saint-Léon, 1846)
  • Adolphe Adam: Giselle (J. Perrot–Campilli F., 1847)
  • Jós (Campilli F.–Doppler F., 1849)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
  2. ↑ Budapest-belvárosi római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve, 1828.
  3. ↑ a b c Budapest VIII. kerületi állami halotti anyakönyv 360/1908.
  4. ↑ Névváltozatok: Kmety, Kmegyi.
  5. ↑ Budapest-terézvárosi római katolikus plébánia házassági anyakönyve, 1809.
  6. ↑ (1843. december 16.) „PESTI SÁLON’ HETI SZEMLÉJE”. Honderű 1 (24), 765. o.  
  7. ↑ (1844. június 15.) „Heti Szemle”. Honderű 2 (24), 777. o.  
  8. ↑ Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  9. ↑ Vay Sándor (1912. december 22.). „Saáry Fáni”. Pesti Hírlap 34 (303), 67. o.  
  10. ↑ (1846. október 25.) „Budapesti Napló”. Jelenkor 15 (85), 509. o.  
  11. ↑ (1846. július 25.) „Nemzeti szinház”. Pesti Divatlap (30), 593. o.  
  12. ↑ (1849) „Nemzeti Színház előadásainak színlapjai”. Márczius Tizenötödike, 16, 24, 36, 120, 144, 152, 196, 204, 232, 256. o.  
  13. ↑ (1849) „Nemzeti Színház előadásainak színlapjai”. Hölgyfutár, 24, 36, 44, 48, 96, 116, 124, 144, 148. o.  
  14. ↑ (1850. március 22.) „Nemzeti szinház”. Hölgyfutár 1 (68), 288. o.  
  15. ↑ Magyar Életrajzi Lexikon 2. kötet, 576. o. (1982) 
  16. ↑ Budapest-belvárosi római katolikus plébánia házassági anyakönyve 101/1882.
  17. ↑ A pest-józsefvárosi római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve, 1848. év.
  18. ↑ Budapest VIII. kerületi állami halotti anyakönyv 2159/1932.
  19. ↑ A pest-lipótvárosi (szentistvánvárosi) római katolikus plébánia házassági anyakönyve, 44/1869.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sáry_Fanny&oldid=26357162”