Sávos békagéb

A sávos békagéb (Benthophiloides brauneri) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Benthophilinae alcsaládjába tartozó faj.

Sávos békagéb
Rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii) Csoport: Percomorpha Rend: Sügéralakúak (Perciformes) Alrend: Gébalkatúak (Gobioidei) Család: Gébfélék (Gobiidae) Alcsalád: Benthophilinae Nemzetség: Benthophilini Nem: Benthophiloides Beling & Iljin, 1927 Faj: B. brauneri
Tudományos név
Benthophiloides brauneri (Beling & Iljin, 1927)
Szinonimák
Benthophiloides braunei Beling & Iljin, 1927
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Sávos békagéb témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sávos békagéb témájú médiaállományokat és Sávos békagéb témájú kategóriát.

A Benthophiloides csontoshal-nem típusfaja.

Előfordulása

A sávos békagéb rendszerint a sekély brakkvizek és partközeli édesvizek lakója. A Fekete-tenger nyugati és északi felén, valamint az Azovi- és a Kaszpi-tengerek partvidékén található meg.

Megjelenése

A hal testhossza 4 - 5 centiméter, legfeljebb 7,2 centiméter a nőstények esetében. Az ívásra kész állatoknak nincsenek pikkelyei. A fiatalok oldalán foltokban apró, fésűs pikkelyek vannak igen hosszú tüskékkel. A tüskék gyakran hosszabbak, mint a pikkelyek keresztmetszete. A sávos géb testén, kereken két sötét sáv húzódik. Nincsenek az ajkán tapogatószálak.

Életmódja

Tápláléka gyűrűsférgekből, főleg a Nereis-fajokból áll; ezek mellett apró rákokat és árvaszúnyoglárvákat is fogyaszt.

Élőhelyén akár 15 méter mélyre is lehatol. Legfeljebb 1 évig él.

Szaporodása

Valószínűleg brakkvízben ívik, a sekélyebb parti részeken. Ikrái nagyok és körtealakúak. Július-augusztusban ívik. Egy nőstény körülbelül 20-30 ikrát rak.

Források

• Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. március 27.)
• Benthophiloides brauneri Beling & Iljin, 1927 FishBase
• Miller, P.J., 1979. Gobiidae. p. 483-515. In J.C. Hureau and Th. Monod (eds.) Check-list of the fishes of the north-eastern Atlantic and of the Mediterranean (CLOFNAM). UNESCO, Paris. Vol. 1.