SMS Meteor (1887)

Az SMS Meteor az Osztrák–Magyar Monarchia Meteor-osztályú torpedóhajója (őrhajója) volt az első világháborúban. Testvérhajója nem volt, de nagyon hasonlított rá az SMS Komet és az SMS Blitz.

SMS Meteor
Hajótípus	Torpedóhajó (őrhajó)
Üzemeltető	Császári és Királyi Haditengerészet
Hajóosztály	Meteor-osztály
Pályafutása
Építő	Schichau, Elbing
Ára	544 420 korona
Építés kezdete	1886. december
Vízre bocsátás	1887. május 15.
Szolgálatba állítás	1887. szeptember 3.
Sorsa	Olaszországnak ítélik, ahol 1920-ban lebontották.
Általános jellemzők
Vízkiszorítás	422,13 t teljes felszereléssel
Hossz	58,73 m
Szélesség	7,40 m
Merülés	3,06 m teljes felszereléssel
Hajtómű	1 db 3 hengeres, háromszoros expanziójú gőzgép 2 db lokomotív kazán, üzemi nyomás 12 atm 1 db 3 szárnyú hajócsavar, 2,85 m átmérővel 2 db kormánylapát Üzemanyag készlet: 100 t szén
Sebesség	15 csomó (26,5 km/h)
Fegyverzet	Fegyverzet: 8 db 4,7 cm/L33 gyorstüzelő oldallöveg 1 db 4,7 cm/L33 gyorstüzelő löveg a taton 1 db 35 cm-es vízvonal feletti TCS az orrban Fegyverzet 1918-ban: 1 db 7 cm-es löveg 6 db 4,7 cm-es gyorstüzelő löveg 1 db géppuska 1 db vízvonal feletti orr TCS, és 1 db fedélzeti TCS
Legénység	5+56 fő
Sablon • Wikidata • Segítség

Pályafutása

1886. november 20-án megkötött a szerződést és decemberben megkezdték az építését. 1887. március 12-én I. Ferenc József császár jóváhagyta a nevét. Június 15-én vízre bocsátották. Augusztus 25-én átvételi próbautat tett, melynek során 23,1 csomó sebességet ért el, amiért a Hajógyár prémiumra tartott igényt. Utólag kétségek merültek fel a mérőműszerek pontosságát illetően. Augusztus 31-én megtörtént az átvétel. 1894. október 5-én Mezzótól 26 mérföldre délnyugatra az erősen hullámzó tengerből kimentették a Pelestrinából indult, és egy víztölcsér által szeptember 29-én felborított Marco Polo olasz sóner legénységének négy tagját. A hajó parancsnokát kitüntették, a legénység pedig jutalmat kapott. Lék keletkezett a hajócsavar tönkcsövén, amit egy búvár befoltozott. 1900-01-ben tartalékállományban volt, és kazánjavítást hajtott végre.

1902-től a fiumei Haditengerészeti Akadémiához osztották be a növendékek gyakorlati kiképzése céljából. 1903-ban továbbra is a Haditengerészeti Akadémiánál szolgált, közben a Hajórajjal végrehajtotta a nyári gyakorlatozást. 1905-ben lecsökkentették az árbóczatát, és felszereltek a fedélzetére egy torpedóindító állványzatot. Különféle kísérleteket hajtottak végre a hajóval. Április 29. – augusztus 22. között a dalmát partok mentén földrajzi felméréseket hajtott végre. 1910-ben kicserélték a kazánját és általános nagyjavítást hajtottak vége a főgépén, majd tartalékba került.

1914-ben kiképzésre használták. 1915-ben Pólában teljesített helyi védelmi szolgálatot, és gyakran őrjáratozott a kikötői zárrendszer területén. Július 20-án tengeralattjárót keresett Póla előtt. 1916-ban a Póla előtti zárrendszer területén őrjáratozott, illetve kísérőszolgálatot látott el. Május 8-án bevontatott a kikötőbe egy sérült repülőgépet. 1918. július 28-án egy megsérült repülőgépet hazavontatott. Az év során 41 konvojkísérő utat tett és 2 tengeralattjáró üldözést hajtott végre. 1920-ban Olaszországnak ítélték, ahol lebontották.

Források

• Kriegsmarine.hu Archiválva 2021. augusztus 31-i dátummal a Wayback Machine-ben