Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2011-45-2

< Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei
A Hídkapu, előtte a Malomárok hídja. Veress Ferenc felvétele az 1860-as évekből
A Hídkapu, előtte a Malomárok hídja. Veress Ferenc felvétele az 1860-as évekből

Kolozsvár várfalai és bástyái középkori eredetűek. Az első vár, amelynek helye vitatott, valószínűleg a 10. században épült, és a tatárjárásban pusztult el. A második, úgynevezett Óvárat a betelepített szász hospesek emelték a 13. század második felében, a harmadik vár a 15. században épült.

Az egyes bástyák védelme és javíttatása a városi céhek feladata volt, de szükség esetén a város is részt vett a költségek viselésében; súlyosabb károk javítására különadókat vetettek ki. A vár többször is szerepet kapott a 1417. század háborúiban, majd a 18. században a fellegvári erődítmény felépítésével elvesztette harcászati jelentőségét. A 19. században a várfalak és bástyák nagyobb részét elbontották, az építőanyagot a város különböző építkezéseihez használták fel. A régi várból mindössze egy, az újabból öt bástya maradt fenn — jórészt csak a vár déli falon. A legjobb állapotú a Farkas utca végén található (utóbb Bethlen-bástyának nevezett) Szabók bástyája; ebben a 2007 és 2009 közötti felújítás után városi művelődési központot rendeztek be. Három kisebb bástya áll a Petőfi utcában (Avram Iancu): a Vargák bástyája, a 15. századinak feltételezett Asztalosok bástyája és a valószínűleg 16. századi Kőműves-bástya. A déli várfal maradványai a Fogoly (Potaisa) utcában láthatóak. A város kaputornyai közül egyedüliként a város északi falán 1574-ben emelt Szappany utcai kis kapu, más néven Takácsok tornya maradt fenn, mert a 19. században tűzoltótoronnyá építették át.