A Tádzs Mahal (hindiül: ताज महल, perzsa nyelven: تاج محل jelentése: „A paloták koronája”) az indiai Agrában, a Jamuna folyó partján álló mauzóleum. A fehér márvány síremlék csak a nagy épületegyüttes egyik eleme. Sáh Dzsahán mogul sah 1632 és 1647 között építtette 1631-ben, gyermekszülés közben elhunyt felesége, Mumtáz Mahal emlékére. Halála után őt is itt helyezték nyugalomba.

A Tádzs Mahal a mogul síremlék-építészet csúcspontja, amely nem csak a mogul építészet stílusjegyeit viseli magán, de azt a helyi hagyományokkal is ötvözi. Az épületet egyedi arányai, finom díszei teszik utánozhatatlanná, bár számos, későbbi síremlékre hatott. 1983-ban kulturális helyszínként került fel az UNESCO Világörökség listájára.

A tökéletes arányaival feltűnő, nemes anyagokkal gazdagon díszített műemlékegyüttes nemcsak építészetileg jelentős, hanem a hozzá kapcsolódó legendák és történetek révén az örök szerelem emlékműveként ismert. Számtalan képzőművészeti, irodalmi, film- és a zenei alkotást ihletett. Az épületegyüttes mecsetje ma is a vallásos áhítat színhelye.

India leglátogatottabb turistalátványosságát évente több mint 2,5 millió látogató keresi fel. Emiatt állag a gyorsan romlik, és 1996-ban felvették a világ száz legveszélyeztetettebb műemléke közé. 2007-ben a világ hét új csodája közé választották.